Bejelentkezés

A 2013-ban készült Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája c. felmérés többek közt a következő gyengeségeket és veszélyeket fogalmazza meg SWOT analízisében:

Az életmód változásának következtében a tárgyak döntő hányada, melyeket ma kézműves termékekként ismerünk, elvesztette funkcióját, szuvenírré vált. Így mivel nincs szerepe a társadalom mindennapi életében, nem szükséges, korlátozott az értékesítés lehetősége. Különösen úgy, hogy az ajándéktárgyak piacát is elárasztották az alacsony minőségű tömegtermékek. A minőségi különbség kommunikálására vannak próbálkozások, azonban ezek mérsékelten hatásosak.

A népi kézműves alkotások vizuális megjelenésében - főleg amelyek még a természettel együttműködő, szerves paraszti társadalomban gyökereznek - több tartalmi réteget lehet elkülöníteni. A díszítő funkció mögött a jelképrendszeren keresztül jelen volt a szerves világképen alapuló üzenetközvetítés, vizuális kommunikáció. Ennek a vizuális kommunikációnak kultúra- és közösségmegtartó ereje volt.

A probléma bemutatása, amire a tanulmányozni kívánt szolgáltatás irányul és amit a nemzetközi együttműködés segítségével jobban meg kívánunk oldani

A XXI. század eleje alapvető változásokat hoz a kultúrában és ezen keresztül a társadalomban is. Miközben a digitális kultúra és ennek következtében a 4. ipari forradalom exponenciális változásokat generál, a hagyományos kulturális értékek nem tudnak lépést tartani a változásokkal. Pedig az a kultúra, amelyre ma “hagyományként” tekintünk, valaha az adott kor innovatív változása volt.

Az Életfa Kulturális Alapítvány több mint két évtizede a térség meghatározó szereplője, hagyományos műveltségünk egyik terjesztője. Évekig tartó előadás sorozatai szellemi örökségünkről 60-80 fős látogatottsággal nagy népszerűségnek örvendtek, családi táboraiban kézműves foglalkozások által több generáció tanulhatta meg hagyományos kézműves technikákat (pl. nemezelés, ötvös-rekesz tűzzománc, bőrművesség, szövés)