Bejelentkezés

A vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek köre kevésbé jól körülhatárolható, mint az előző két kategória. Jelen projekt tekintetében ide soroljuk mindazokat a kreatív ipari szakembereket, akik képességeik és szándékaik alapján részt vehetnek kézműves termékek formatervezésével (dizájn), ezek fotó-, videó- és 3D technológiákkal történő megjelenítésével, a termékek népszerűsítését és értékesítését szolgáló marketingfolyamatok tervezésével, megvalósításával kapcsolatos feladatokban. Ezeket a szakembereket a kreatív ipar szereplői közt találjuk meg.

 

Kreatív iparág: ágazat, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan alágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma. (forrás: Zöld Könyv – a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról)  

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) felkérésére a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) által 2005-ben és 2009-ben, nemzetközileg elfogadott, egységes módszertani útmutató alapján elvégzett, a kreatív ágazatok gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási arányainak mérését célzó felmérés készült. Ebből látható, hogy a magyar gazdaságban is érvényesült az a nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető trend, hogy a kreatív ágazatok a gazdaság hajtómotorjai, amelyek a nemzetgazdasági átlagát meghaladó ütemű növekedést tudtak felmutatni. A 2002. és a 2006. évi magyar adatok is azt mutatják, hogy a szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének – összehasonlító árakon számított – évi átlagos növekedése jóval meghaladta a nemzetgazdaság évi átlagos növekedésének ütemét. A vizsgált időszakban a magyar gazdaságban a bruttó hozzáadott érték évi átlagos növekedése 4,3% volt, míg a teljes kreatív ipari szektor évente 7,2%- kal növekedett.