az internet eszközrendszerének közösségformáló szerepe

Írta: Koszecz Sándor

Tartalom

Bevezetés 3.
1. Változó világ, változó igények 4.
1.1 Üres Művelődési Házakat viszünk Velencébe 5.
1.2 Települési és országos közművelődési honlapokról... 6.
1.3 Változó világ, változó igények (Összefoglalás) 10.
2. A szabad világ lehetőségei 11.
2.1 Tartalomkezelő rendszerek 13.
2.1.1 Tartalomkezelő rendszerek általános jellemzői 13.
2.1.2 Joomla rendszer 14.
2.2 Munkafelület 14.
2.2.1 Csoportmunka lehetőségek 14.
2.2.2 Naptár 15.
2.3 Bolt (materiális tartalmak, letölthető tartalmak, szolgáltatások) 16.
2.4 Tanulás 16.
2.4.1 Tanulás kezelő rendszerek 17.
2.5 Egyéb közösségi szolgáltatások 18.
2.6 Közösségépítés 18.
2.6.1 Az iwiw és a myVIP 19.
2.6.2 A Ning és az integrált rendszerek 21.
3. Összefoglalás 23.
Mellékletek 26.

Bevezetés

Gyermek koromban gyakran kérdeztem a felnőtteket, hogy milyen korban élünk? Mert, hogy volt őskor, meg középkor, de milyen kor az, amiben mi élünk? Gyakran azt a választ kaptam, hogy ez az „atomkor”, vagy „űrkorszak”. Bár nem tudtam, hogy mit jelent, de megnyugtatott. Nem vagyunk elveszve a nagy időben, a mi életünknek is van kora.

Azután a kilencvenes évektől mintha megváltozott volna valami. A monumentális rendszerek összeomlottak és figyelmünk is, mintha egyre inkább mikrovilágunk felé fordult volna. Ennek a megváltozott gondolkodásnak egy szemléletes és népszerű filmje a Mátrix. Senki nem foglalkozik már a világűr meghódításával, hiszen mi magunk is csupán egy szoftverben éljük virtuális életünket.

A kifele irányuló lét befelé fordult. Eljött a számítógépek, a számítástechnika kora. Ha a kilencvenes évekre azt mondhatjuk, hogy a számítógépeké, akkor az új évezred bizonyosan az Interneté lesz. Illetve nem is az Interneté, még ha így is fogjuk említeni, hiszen a „net” csupán egy eszköz a hálózati rendszerek működésében.

1. Változó világ, változó igények

A régi új korszak a hálózatoké. Régi, hiszen az emberiség története a Nagy Központosítás és „Atomizálás” előtt is a kapcsolati hálózatoké volt. Az archaikus társadalom legkisebb egysége ugyanis nem az egyén, hanem a család. A családok melyek eleve nagycsaládok voltak, nemzetségekbe, törzsekbe szerveződtek. A társadalmi rendszer így családi alapú és személyes volt.

A rendszer működési logikája éppen úgy épült fel, mint az élő mindenség rendje. Legkisebb egységében is jelen voltak a teljességre vonatkozó legfontosabb információk. És ami talán a legfontosabb: az átörökített műveltség mint egy önmagát tisztító és építő önszabályozó rendszer élte világát.

Ez a társadalmi és gondolkodási rendszer a mérsékelt évhajlati övön élő pusztai népek nagy családjában és utódnemzeteik kultúrájában maradt fenn legtovább. Saját műveltségünk leglátványosabb jelensége ebből a szempontból tárgyi és szellemi népművészeti hagyatékunk. Feltéve, hogy nem csupán felszíni- de mélyebb szellemi tartalmaira is kíváncsiak vagyunk.

Dolgozatomnak nem tárgya az archaikus rendszerek működési sajátosságainak vizsgálata, csupán jelezni szerettem volna, hogy az a legkorszerűbb technológia, amely áthatja mindennapjainkat, nem a semmiből jött, működési logikája, ha rendszerelméleti szempontból közelítünk hozzá, akkor egyidős az emberiséggel.

A fentebb vázolt helyzet azonban az ipari forradalmakkal, majd a különböző politikai és gazdasági diktatúrák világával gyökeresen megváltozott. Mindkét diktatúra típus egyik legfontosabb tevékenysége a láthatatlan hálózati kapcsolatok elvágása és központosított újrakötése.

A régi-új gondolkodásmód ezt változtatja meg gyökeresen. A változáshoz viszont újra fel kell fedezzük a bennünk lappangó régi tudást, meg kell ismernünk a hálózati, vagy ha úgy tetszik hálózatos gondolkodás sajátosságait, hogy annak pozitívumait közösségeink szolgálatába állíthassuk. Úgy tűnik, hogy a központosított kézi vezérlés korának egyre inkább vége szakad. Újra erősödőben vannak az önszabályozásra épülő közösségek, akik ma már képesek térbeli kötöttségektől függetlenül gyarapítani közösségi értékeiket.

Ebben a megváltozott környezetben szükségszerű, hogy az előző korszakból megmaradt közösségi intézményrendszer is képes legyen önmaga újradefiniálására.

1.1 Üres művelődési házakat viszünk Velencébe

A közelmúlt egyik legjelentősebb kulturális eseménye volt a Velencei Biennálé, melynek fődíját magyar alkotás nyerte.

„Üres széksorokat pásztáz a kamera, miközben a padló recsegése hallatszik. Barokkos gipszstukkó mellé felszerelt hangszórót látunk hosszasan, háttérben csönd. Egy elmosódott alak lép ki a Guttenberg művelődési házból, Európa kiadó szám szól.

Ilyen képsorokkal jelenik meg Magyarország a június hetedikén nyíló Velencei biennálén. A világ egyik legnevesebb képzőművészeti kiállításán a magyar pavilon témája ugyanis a budapesti művelődési házak világa lesz. A pavilonban néhány nagyméretű, fekete doboz szolgál majd vetítőteremül, amelyekben hat budapesti művelődési házról készült rövidfilmet nézhetnek meg a látogatók.”

A kiállítás kurátora, Tímár Katalin így vall a jelenségről:

„A kultúrházak megjelenése és tevékenységük virágzása az elmúlt politikai rendszerhez kötődik, legalábbis Magyarországon, ahol az állam egyik alapvető feladatának tartotta a kultúra demokratizálását, ami a magaskultúrának a tömegek felé történő kiterjesztésében nyilvánult meg. Ennek a törekvésnek az eredete egyrészt az 1950-es évek francia kultúrpolitikájához és vezető személyiségéhez, Andre Malraux-hoz vezet vissza, de a jelenségének magának ugyanakkor köze van a 19. századi munkás önképző testületek létrejöttéhez is...

...Manapság ezeknek a kultúrházaknak egy része már bezárt, néhányat azonban a legkülönbözőbb szubkultúrák sajátítottak ki saját identitásuknak a kultúra eszközével történő meghatározása érdekében. Ezek a helyszínek a benjamin-i "szimultán kollektív recepció" értelmében működő platformok is egyben, amelyeket ezek a tömegek szervezni és kontrollálni képesek. A Tér tekintetében a mainstream tömegkultúra és a magaskultúra helyszínei is máshol, szimbolikus értelemben elfoglalt terekben vannak, ezek a kultúrházak a szociális és kulturális perifériához tartoznak. Az Idő vonatkozásában pedig Magyarország kommunista múltjához, amely bizonyos tekintetben túlélte a politikai változásokat. Ugyanakkor sokak számára a múlt teljes megtagadása az egyedüli eszköz traumatikus hatásainak leküzdésére.”

(Forrás: http://index.hu/kultur/klassz/velence0509/)

Természetesen senki nem gondolja komolyan, hogy minden művelődési ház üresen kongna, viszont sajnálatos tény, hogy számos vidéki (elsősorban kistelepülési) közművelődési intézmény ma már nem létezik és amelyek megmaradtak, azok is súlyos anyagi gondokkal küzdenek.

Dolgozatomban ennek az összetett problémakörnek csupán egy kicsiny, ám meglátásom szerint annál fontosabb szeletét kívánom körbejárni, felvillantva az egyes, nem anyagi-forrás függő megoldási lehetőségeket is.

Ez a téma a virtuális terek megjelenése és hatása a valós közösségek kialakulására. Másként fogalmazva: a internet eszközrendszerének közösségi szemléletformáló hatása.

Mielőtt megvizsgálnánk lehetőségeinket, szükséges, hogy áttekintsük jelen állapotunkat.

Mára gyakorlatilag majd minden közművelődési intézmény rendelkezik internet eléréssel, e-mail címmel, ami jelentősen hatékonyabbá (olcsóbbá és gyorsabbá) teheti a kapcsolattartást más intézményekkel, partnerszervezetekkel és voltaképpen a szolgáltatási igénybevevőkkel is. A kapcsolattartás többé-kevésbé megoldható elektronikus eszközökkel, így például az e-mail segítségével. A másik nagy terület és lehetőség az intézményi honlap megléte, szolgáltatásszínvonala. Áttekintésemben a Békés megyei városi közművelődési intézmények honlapjainak és a nagyobb országos közművelődési portálok szolgáltatásszínvonalát kívánom áttekinteni egységes szempontrendszer által.

Vizsgálati szempontok:

• a legismertebb keresőben keresve hányadik helyen található a honlap? Megtalálható-e egyáltalán?

• van-e saját domain neve, vagy más portál aldomainjeként működik?

• statikus, vagy dinamikus a rendszere?

• az oldal esztétikai és ergonómiai megjelenése – vagyis az esztétikai megjelenésen túl mennyire „kézreálló” a honlap működtetése?

• a honlap tartalma mennyire informatív és aktuális (van miért visszamenni a honlapra?)

• a híreken kívül milyen egyéb, hozzáadott értékekkel rendelkezik? (impresszum, kereső, hírlevél, fórum, RSS stb.) - azaz be tudja-e kapcsolni a látogatókat valamilyen szinten az együttműködésbe? (interaktivitás megléte és minősége)

Az országos honlapok közül csupán néhány nagyobb portált kívánok áttekinteni, így a kultura.hu, a kaleidoskop.hu, és az erikanet.hu portálokat.

kultura.hu

A „kultúra” keresőszóra a Google keresőben első helyen jelenik meg a kultura.hu portál, amely így természetesen saját domain névről üzemel. A portál dinamikus, php-t használó rendszer. Esztétikai megjelenésében kiemelendő a visszafogott, letisztult, áttekinthető szerkezet, amely ugyanakkor igen informatív kezdőoldallal párosul. A tartalom naprakész, a cikkek alatt jól látható a megjelenés dátuma. Így érdemes naponta látogatni az oldalt, hiszen mindig megjelenhet új tartalom.

A kereső könnyen megtalálható, nem így az egyéb szolgáltatások. Az Impresszum és az RSS szolgáltatás a portál láblécében még jelen van, ám a többi interaktív lehetőség nem áll rendelkezésre. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a portál készítői fontosnak tartják a hírek megjelentetését, de nem feltétlenül élnek az internet által adott kapcsolattartási lehetőséggel, ami a látogatóikkal való közvetlen kapcsolatteremtést jelenthetné.

kaleidoskop.hu

A Kaleidoszkópról, mint a kultúra nézőpontjáról szintén elmondható, hogy esztétikus, kulturált megjelenésű, letisztult jól áttekinthető felülettel rendelkezik. Dinamikus szerkezetét hangsúlyozottan ki is használja, hiszen már az első lapon részletes program és kulcsszó kereső fogadja a látogatót. Itt is elmondható, hogy a portál tartalma naponta frissített. Kiterjedt kapcsolatrendszerét a két oldalmenüben megjelenő bannerek jelzik, ami a kölcsönösség alapján a kulturális portálok körébe való erőteljes beágyazottságot jelzi. Az Impresszum itt is az általános gyakorlatnak megfelelően a láblécben kapott helyet. Más interaktív szolgáltatás viszont nem található. Sem RSS csatorna, sem hírlevél, vagy egyéb, interakcióra ösztönző szolgáltatás.

erikanet.hu

Egységes Regionális Közművelődési Adatbázis. Ahogy a neve is mutatja a legteljesebb közművelődési adatbázisról van szó. A „közművelődési adatbázis” kifejezésre keresve első helyen jelent meg a Google keresőben. Sőt az első négy helyen is csak az Erikanet oldalai voltak jelen. (Ötödik-hatodik helyen viszont a Békés Megyei Művelődési Központ portálja.) Csupán a „közművelődés” szóra keresve viszont már nem található a weboldal az első tíz találat között. Ugyanez a helyzet a „Kultúra” keresőszó esetében is.

Országos portálként természetesen saját domain név alatt, dinamikus rendszerként működik a portál. Feltöltő adminisztrációs oldala az egyes közművelődési intézmények által is elérhető felület. A portál szándékai szerint úgy épül fel, hogy annak tartalmi fejlesztésébe számos közművelődési intézmény tudjon tartalmat szolgáltatni.

Mint gyűjtőportál naprakész tartalmakkal és bőséges információ szolgáltatással rendelkezik. A kezelőfelület kialakításakor is fontos szempont volt az átláthatóság és használhatóság.

Hozzáadott szolgáltatásként rendelkezik Fórummal, Szavazógéppel és Képeslapküldő szolgáltatással, angol-magyar fordító felülettel valamint Hírlevél szolgáltatással.

A kezdőoldalról megnyitható a Hírküldő felület és az RSS csatorna.

Békés megye nagyobb településeinek közművelődési intézményi honlapjai a megyeszékhely kivételével

• Szeghalom – nem található, nem értékelhető

• Gyomaendrőd – nem található, nem értékelhető

• Szarvas – a http://phoenix.szarvasnet.hu/kultura/mozi/vpmk.html cím alatt egy darab statikus oldal található, amely a mozi honlapján szerepel. Itt olvashatók az intézmény állandó programjai. Van még egy menüpont Szarvas város honlapján, de ez gyakorlatilag üres, információ nem található benne.

• Mezőberény - a http://www.mezobereny.hu/index.php?lid=1&fid=55&aid=14 cím alatt a város honlapján van egy oldal, amelyen az intézmény legfontosabb adatai találhatók. Egyéb webes elérés nem található.

• Békés - a http://www.bekesimuvhaz.hu/ cím alatt önálló domain név alatt található meg az intézmény honlapja. A menürendszeren karakterkódolási hibák láthatók, így ez a megjelenés nem tesz jót az intézmény arculatának. A tartalom általános, nincs napi frissítés.

• Sarkad - http://www.sarkadi-konyvtar.hu/ A Google keresőben az első helyen található! Ez azt jelenti, hogy a honlap készítője regisztrálta a honlapot a keresőbe és ügyelt arra, hogy a kulcsszavak előre helyezzék az oldalt a találati listán. A Művelődési Ház tartalma ugyanakkor nem értékelhető. Található még egy megjelenés a http://www.c3.hu/~sarkkvt/index1.html címen is, de itt az utolsó frissítés 1999. február 13. valószínű, hogy ez lehetett az intézmény első honlapja és fent maradt a c3 szerverén.

• Gyula – Intézményi honlapja a muvhazgyula.hu domain név itt jelenik meg, ami átvezet a http://muvhaz.mine.nu/index.html címre. A saját domain név egy dyndns rendszerre mutat. A Google keresőben a „Művelődési Központ Gyula” keresésre nincs eredmény. A honlap csak akkor található meg, ha ismerjük az intézmény pontos nevét. Internet Explorerben jól jelenik meg, de Firefoxban nem (itt a több szintű beágyazott keret zavarossá teszi a megjelenést)

Tartalomszolgáltatása naprakész. Statisztika alapján a napi látogató szám október hónapban 0-23 fő között mozog, átlag 8-10 fővel. Ez a látogatói létszám havonta 136-324 főt jelent. Ez az adat arra utal, hogy sajnos kevesen ismerik a honlapot. Itt kell megjegyezni, hogy a vizsgált honlapok döntő hányadában semmiféle statisztikai adat nem található.
A honlap szerkezete egyirányú kommunikációra van felépítve, interakcióra nincs lehetőség

• Orosháza – az oroshaza.hu alatt jelenik meg az intézmény honlapja aldomainként a pmk.oroshaza.hu címen. A honlap tanúsága szerint fejlesztés alatt áll, így a tartalom nem értékelhető.

Általánosságban elmondható, hogy a Békés megyei települési közművelődési intézményi honlapok erősen elavultak, ha egyáltalán lehet elavulásról beszélni, hiszen sok helyen meg sem jelenik az intézmény az interneten. Ez pedig azért is elgondolkodtató, mert egy jól felépített honlap a nap huszonnégy órájában gyakorlatilag ingyenes reklám- és tájékoztatófelületként üzemel.

A fenti honlapszemlézésből egyértelműen látható, hogy az országos jelentőségű lapok nagy gondot fordítanak a napi frissítésre és a korszerű tartalomra, viszont nem tudnak még ők sem kilépni a „papíralapú” lineáris gondolkodásból, ami viszont ellentmond az internet interaktivitásának.

A vidéki (jelen esetben Békés megyei) közművelődési honlapokkal egészen más típusú problémák vannak. Itt a honlap megléte is problematikus. Annak ellenére, hogy az intézmények rendelkeznek internet eléréssel és az elektronikus levelezést is használják, kevés kivételtől eltekintve még mindig nem jutottak el oda, hogy napi feladataik szempontjából fontosnak tartsák egy kulturális honlap működtetését. Ennek több oka lehet, kezdve a technológiai problémáktól egészen a tartalmi kérdésekig. Egy honalap technológiai összeállításának és tartalmi fejlesztésének a munkálatait nem lehet megtakarítani, így mindenképpen szükséges bizonyos munkaidőt rááldozni a szerkezeti felépítésre és az alapvető újságírói feladatok elvégzésének megtanulására.

Dolgozatomban azokat a lehetőségeket kívánom bemutatni, amelyek ezen tanulási folyamaton túlmenően a vázolt munka keretét képezik. Felhívva arra a figyelmet, hogy ha az alapkompetenciákat megszerezzük, akkor az érdemi munka összeállítása előtt nincs más jellegű anyagi akadály.

2. A szabad világ lehetőségei

Az informatikai rendszerek használatának egyik gátló tényezője a programok ára. Természetesen sok egyéb gátló tényező is fenn áll, úgy mint a szakmai ismeretek nem kielégítő volta, az eszközállomány beszerzésének és működtetésének költségei stb. Ami viszont ésszerű és célszerű gazdálkodással megtakarítható az a programok, vagyis a szoftverek költségei. Ez pedig annak köszönhető, hogy igen sok programozó úgy gondolja, hogy ez a fentebb vázolt határok nélküli világ lehetőségei terén is határtalan és szabad. Ezért olyan fejlesztői csoportokba szerveződnek, amelyek valós igényekre hoznak létre informatikai megoldásokat. Mindezt úgy, hogy szellemi terméküket ingyen bocsátják rendelkezésre. Ezek az úgynevezett „szabad”- vagy nyílt forráskódú szoftverek, melyeknek így a használat szempontjából legfontosabb tulajdonsága, hogy bárki ingyen használhatja őket. Ma már elmondható, hogy az egyes projektekben fejlesztett nyílt forráskódú programok felveszik a versenyt üzleti társaikkal, sőt egyes esetekben túl is szárnyalják azokat.

Az egyes projektek, vagyis a szoftverek fejlesztése eleve erőteljes közösségi együttműködést feltételez. Így alakulnak ki azok a projekt-közösségek, amelyek a virtuális térben határokon átívelő hatékony munkakörnyezetet képesek kialakítani. Az azonos cél érdekében végzett tevékenység eredménye mindenki számára elérhetővé és felhasználhatóvá válik. Ez pedig csak úgy jöhet létre, ha a virtuális térben működő technológiai és emberi működésbeli szabályokat az építő önszabályozás jellemzi.

Archaikus kultúránk és mai korunk high-tech világa között itt találhatjuk meg az egyik fontos közös pontot.

Ahhoz, hogy az önszabályozás egy rendszerben létrejöhessen, néhány egyszerű szabálynak kell érvényesülni. Ez érvényes mind a fizikai, mind akár társadalmi rendszerekre is. Az összetett bonyolult rendszerek sajátos egyensúlyi állapotának következménye az önszabályozás kialakulása. Ez csak nyitott rendszerekre érvényes, ahol a rendszer elemei kapcsolatban állnak egymással és környezetükkel. A kapcsolat eredménye, hogy környezetükből megfelelő minőségű rendezett energiát (információt) legyenek képesek felvenni illetve cserélni. A következmény az, hogy igen kicsi beavatkozással nagyon jelentős változások érhetők el, hiszen éppen az önszerveződés következménye lesz a kicsi változások rendezett hatásainak összeadódása.

Ebben a rendszer-típusban nem a kézi vezérlés lesz a jellemző tevékenység, hanem a rendszer lényegét érintő éppen elégséges mértékű szabályozás. Vagyis a rendszer logikai működtetőjének (megkülönböztetve a technikai működtetőtől) nem az a szerepe, hogy meghatározza a rendszer elemeinek (vagyis egy közösségi portál esetében a bent lévő tagok) gondolkodását, működését, hanem sokkal inkább az, hogy biztosítsa a gondolatok szabad áramlását és biztosítsa a rendszerben jelenlévő kollektív bölcselet összeadódásának lehetőségét. Mindez azt is jelenti, hogy optimális esetben a közösségnek kell azokat az önvédő szabályokat kialakítani, melyek megóvják a rendszerbe bekerülő destruktív hatásoktól.

Ebben az értelemben, ha képesek vagyunk elvonatkoztatni a technikai eszközrendszertől és megértjük, hogy maga az eszköz is az emberi gondolkodás eredménye és következménye, tapasztalhatjuk, hogy az informatikai rendszerek működési logikája nagyon is organikus modelleket követnek és voltaképpen a felhasználókon múlik, hogy képesek-e az eszközrendszert a logikai működés megértése által saját értékrendjük szolgálatába állítani.

Vagyis egyszerűbben megfogalmazva; az internet rendszere is az emberi gondolkodás következménye, következésképp az emberi gondolkodás modelleződik benne és általa.

A továbbiakban rövid áttekintésre kerülnek a legfontosabb ingyen használható technológiai lehetőségek.

Ezen lehetőségek felvázolása azonban nem öncélú, nem technológia orientált. Az elsődleges cél a technológiai működés mögött meghúzódó logika megértése és ennek lehetőség szerinti közösségi alkalmazása.

A fokozatosság elvének megtartása mellett pedig feltétlenül fontos, hogy az integrált rendszerek bemutatása előtt megismerhessük azokat az internet technológiára épülő alap rendszereket, melyek már ma is megoldást nyújthatnának a közművelődési intézmények kommunikációs szolgáltatásainak bővítésében.

A bemutatás során a tartalomkezelő rendszerek, a csoportmunka alkalmazások a naptár szolgáltatás az elektronikus bolt és a távtanulási lehetőségek áttekintésére kerül sor, hiszen elsősorban ezek azok az alaprendszerek, amelyek a későbbiek során az integrált közösségi rendszerek alapját képezik.

Az Internet megjelenésének talán az egyik elsődlegesen legfontosabb felismerése a médiafelület demokratizálódása. Amíg a honlapok előtti világban csak kevesek kiváltsága volt a médiában való megjelenés lehetősége, úgy a honlapok korának beköszöntével gyakorlatilag bárki médiafelülethez juthat. Ez természetesen magában hordozza az összes gyermekbetegséget is, de éppen a fentebb vázolt önszabályozó folyamatok megerősödése vezethet oda, hogy a kezdetben strukturálatlan információ özönben megjelennek azok a szabályozó- és önszabályozó rendszerek, amelyek segítenek megtalálni és átszűrni a szükséges információt.

A továbbiakban vázlatosan ezen lehetőségeket tekintjük át.

CMS, vagyis Content Management System, magyarul Tartalomkezelő rendszerek általános sajátossága, hogy dinamikus programozási felületre épülnek.

Általában kevés szaktudást igénylő internetes alkalmazások, mely lehetővé teszik, hogy szinte bárki összetett weboldalakat birtokoljon. Az alkalmazás jellegéből adódóan a weboldal rövid idő alatt összeáll, programozási tudást nem, vagy egészen keveset igényel.

Tulajdonképpen olyan szoftvernek kell elképzelni ezeket a rendszereket, melyek ugyanúgy működnek mintha a saját gépünkre lennének telepítve, csak éppen egy távoli úgynevezett szervergépen fut a program. További jellemzőjük, hogy a megjelenési felület mellett rendelkeznek adminisztrációs felülettel. Az írások, képek és egyéb multimédiás alkalmazások felvitele és menedzselése történik itt. A használat nem igényel több szaktudást, mint egy egyszerű szövegszerkesztő program használata.

Ilyen nyílt forráskódú rendszerek bemutató és gyűjtőportálja magyar nyelven a http://cmsaward.hu/ portál, ahol számos feltelepített alkalmazás próbálható ki, ismerhető meg. Nemzetközi szinten a http://opensourcecms.com/ portál használata ajánlott.

2.1.2 Joomla rendszer

Évente megrendezésre kerül a nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszerek versenye (http://www.packtpub.com/award), ahol már több éve a Joomla tartalomkezelő rendszer kerül ki győztesen.

Az alkalmazás jellemzője a rendkívül egyszerű telepíthetőség, nagyfokú rugalmasság a beállításokban és rengeteg beépíthető összetevőben. Angol nyelvű központi honlapján a http://www.joomla.org/ oldalon több száz beépíthető összetevő áll a fejlesztők rendelkezésére, amely kivétel nélkül mind a fejlesztői közösség terméke.

A rendszer a többszintű jogosultsági rendszer által alkalmas szerkesztőségi működésre, így akár több szerkesztő is fejlesztheti egyszerre a tartalmat.

A felkerülő hírek megjelenése is felhasználói csoportonként állítható, illetve szabadon időzíthető. Az alaprendszer telepítésével tulajdonképpen egy olyan hírportál felületet kapunk, amely minden olyan feladat ellátására alkalmas, mint a bevezetőben elemzett honlapok többsége. (1. sz. melléklet)

Ez a „hírportál” szerű működés azonban a felhasználói lehetőségeknek csupán egy kicsiny szelete, hiszen ez, logikáját tekintve még alig különbözik a megszokott médiafelületektől, ahol csupán egyirányú a kommunikáció. A világháló működési logikájának erőssége azonban éppen a kölcsönösségen alapuló kapcsolati hálózat kialakításának lehetőségében rejlik.

Mivel a hírportál felület a legismertebb alkalmazás, így nem is kívánok vele részletesen foglalkozni, hiszen böngészéseink során túlnyomórészt ezzel a felülettel találkozunk.

2.2 Munkafelület

Mivel jellemzően még mindig az egyirányú kommunikációban gondolkodunk talán furcsa lehet az a gondolat, hogy egy olyan médiafelület, amely csupán rólunk szolgáltatott híreket, nem csupán kifele irányuló információ hordozó, hanem belső munkafelület is lehet egyben.

2.2.1 Csoportmunka lehetőségek

A fentebb vázlatosan ismertetett Joomla rendszer lehetővé teszi a tartalmak felhasználói csoportok szerinti megjelenésének lehetőségét is. Vagyis elképzelhető, hogy ugyanarra a portálra tesszük ki a szervezeti belső üzeneteket, mint a híreket. Ha munkatársunk felhasználónevével és jelszavával belép a portál rendszerébe, akkor számára láthatóvá válnak a nem nyilvános, csak a csoportjának szóló üzenetek is.

Ezen túlmenően lehetőség van például projekttervező komponens beépítésére is, ami könnyen átláthatóvá teszi az egyes feladatok végrehajtásának ütemezését. Ez az alkalmazás rendezvényszervezési csoportmunkában, forgatókönyv készítés során és a munka koordinálásában is hasznos segítség lehet. (2. sz. melléklet)

Egy másik fontos csoportmunka alkalmazás amely igen jól használható a napi tervezési munkákban a Google Docs és Spreadsheets, ami nem más, mint egy internetes szövegszerkesztő és táblázatkezelő program, amely képes arra, hogy több felhasználó egy időben szerkesszen egy dokumentumot, vagy éppen egy költségvetési táblázatot.

Dokumentumainkat tárolhatjuk, mappákba szervezhetjük és le is menthetjük a legfontosabb formátumokba.

Tulajdonképpen nincs másra szükségünk, mint egy internetes kapcsolattal rendelkező számítógépre és egy regisztrációra, amellyel az összes Google szolgáltatást elérhetjük.

A használattal kapcsolatban elmondható, hogy akinek nincs problémája az irodai csomagok használatával, itt is rövid időn belül ki fogja magát ismerni.

Ez a csoportmunka alkalmazás szintén a közös (vagy éppen közösségi) feladatok végrehajtásának lehet ideális eszköze, méghozzá térbeli korlátok nélkül. (3. sz. melléklet)

2.2.2 Naptár

Érdemes külön szólni a Naptár kezelésről, hiszen ez az alkalmazás közvetlen kapcsolatot jelenthet a rendezvényszervezői tevékenység és a látogatóink között. Itt is a Google cég alkalmazását vizsgáljuk meg, mint olyan szolgáltatást, amelynek fő erőssége a csoportmunka és a megoszthatóság. A Google Naptár lehetővé teszi, hogy több külön tematikus naptárat használjunk egyszerre. Az egyes Naptárakat megoszthatjuk másokkal, illetve akár nyilvánossá is tehetjük azokat. A megosztás során pedig beállíthatjuk a hozzáférési jogosultságokat, így rendelkezhetünk arról, hogy a naptárhoz partnereink csak olvasóként, vagy akár szerkesztőként is hozzáférhetnek.

A megosztás mellett további kiemelkedő lehetőség az értesítési beállítások kezelése. Meghatározhatjuk, hogy legyen-e értesítés a bejegyzett esemény kezdete előtt. Így, az ajánlott rendezvény esetén, ha az érdeklődő feliratkozik nyilvános naptárunkra, akkor előző nap kaphat egy e-mail értesítést, amely a következő napi rendezvényre figyelmezteti. Továbbá minden felhasználó maga beállíthatja az SMS értesítés lehetőségét, ahol megadva mobil számát az általa megadott időpontban ingyen SMS értesítést kap a bejegyzésről.

(4. sz. melléklet)

2.3 Bolt (materiális tartalmak, letölthető tartalmak, szolgáltatások)

A művelődésszervezői munka során is szükség van ha nonprofit jelleggel is, üzleti tevékenység folytatására, csak elsősorban nem termék, hanem szolgáltatás értékesítéséről van szó.

Jelen jogszabályi környezetünk nem teszi lehetővé az üzleti helyiséggel nem rendelkező szervezetek számára az internetes termékforgalmazást, ez azonban nem vonatkozik a letölthető tartalmakra, vagy az egyéb, üzlethelységhez nem kötött szolgáltatások forgalmazására. Így az is elképzelhető, hogy egy-egy szervezet szolgáltatását és letölthető szellemi termékeit web bolton keresztül értékesíti. Ez az értékesítési lehetőség beépülhet az információs portál tartalmi felületébe, annak szerves részét képezve.

Az elmúlt időszakban megerősödőben van a közművelődési intézményekben a felnőttképzési tartalmak megjelenése. A kialakítandó e-boltban tehát egyszerre lehetne „árusítani” az egyes tanfolyamokat és a hozzájuk szükséges letölthető elektronikus könyveket és multimédiás alkalmazásokat.

(5. sz. melléklet)

2.4 Tanulás

A Társadalmi Megújulás Operációs Program felnőttképzési prioritásai között hangsúlyosan szerepel a nemformális és informális képzési rendszerek elterjesztése, megerősítése. Az élethosszig tartó tanulás koncepciójában egyre tudatosabbá válik az a felismerés, hogy szakmai tevékenységünk folyamata során számos alkalommal vagyunk részesei az informális tanulás különféle módjainak.

Ha csupán a web világában tudatosan böngészünk és új ismeretekre teszünk szert, az is fontos tanulási folyamattá válhat. Különösen akkor, ha az egyes alkalmazások ezt a tanulási folyamatot elő is segítik szervezett kurzusaik által. Az ilyen, az internet eszközrendszerére épülő tanulási színtereket LMS (Laerning Management System) rendszernek, vagyis Tanuláskezelő rendszernek nevezzük.

2.4.1 Tanulás kezelő rendszerek

Az e-learning, vagyis a Tanuláskezelő rendszerek voltaképpen olyan speciális tartalomkezelő rendszerek, amelyek lehetővé teszik az információk különböző szerkezetekbe való megjelenését. Integrált rendszerként rendelkeznek tartalom- és feladatkezelő részekkel.

Az egyik legismertebb nyílt forráskódú tanulást segítő keretrendszer a Moodle, melyet több felsőfokú tanintézmény is alkalmaz kiegészítő oktatási felületként.

A tananyagok kurzuskategóriákban és kurzusokba szervezhetők. Minden kurzus esetében beállítható a hozzáférhetőség szintje. Egy kurzus lehet: teljesen nyitott, azaz vendégek által is látogatható, regisztrációhoz és beiratkozási kódhoz kötött. A hallgatók tanulói csoportokba szervezhetők.

A tananyag szervezése esetén az egyes tananyagokhoz különböző típusú feladatok társíthatók, így az ismeret elsajátítás teljesen interaktívvá tehető.

A mai tanuláskezelő rendszerekre még a valós tanulási tantermi tananyag- és feladatszervezés logikája a jellemző, amelynek az a következménye, hogy az előző évek során a távoktatásban tanuló hallgatók száma némiképp csökkent. Ez a probléma felvetheti ezen rendszerek létjogosultságának a kérdését. Úgy tűnik azonban, hogy a távoktatási területen is a közeljövőben bekövetkezik a Web 2.0 jelenséggel jelzett nagy átalakulás.

A továbbikban felvázolásra kerülő integrált rendszerek előretörése azonban előre láthatóan gyökeresen változtathatja meg ezt a tanulási stratégiát.

A fő fejlesztési irány ebben az esetben is az Internetes rendszerek logikájának megértésén keresztül vezet a kooperatív önszabályozó tanulási rendszerek kialakítása felé.

„...Az első generációs e-learning rendszerek az oktatási intézmények szemléletét valósítják meg. A tanuló az LMS révén virtuális osztályteremben kurzusokat néz végig, gyakorlatokat old meg, majd levizsgázik. Tanulmányai során kvázi-determinált módon bejárja a hozzárendelt útvonalat, a tanulás szenvedő alanyává válik.

A második generációs e-learning rendszerek fordított szemléletet valósítanak meg. A tanuló saját maga határozza meg fejlődésének útvonalát, nemcsak a tanulás folyamatában, hanem a tanulás tervezésében is aktív résztvevőnek számít. Külső kényszerítő hatások nélkül kell megrajzolnia, majd végigjárnia a saját fejlődési útvonalát...

...A hagyományos web alapú oktatási modellek az élő oktatás virtuális klónjait képezik. A kettő pont nullás forradalom által a web természete radikálisan átalakulni látszik. A termék-alapú gondolkodást felváltja a szolgáltatás-központú szemlélet. A felülről lefelé való építkezést felváltja az alulról felfelé való szerveződés....

...A tanulás tanítássá válik azáltal, hogy a diák maga hozza létre a tananyagot. A tanár többé nem a deklaratív tudás átpalántálója, hanem a tudás módszerének trénere. Az oktatás célja nem a tárgyi ismeretek átadása, hanem egy olyan gondolkodásmód kialakítása, mely révén a tanuló képes az önálló problémamegoldásra, véleményalkotásra, tanulmányi felelősségvállalásra. Ebben a folyamatban a tanár elsősorban mentor, az oktatás a diák által kezdeményezett és művelt kutatói tevékenység. A hagyományos e-learning rendszereket (LMS) első körben kiegészítik, majd felváltják a tanuló-központú webes környezetek (PLE), melyek teret adnak az egyéni kibontakozás új lehetőségeinek. A portfolió-alapú szemlélet háttérbe szorítja a rugalmatlanná vált intézményes oktatási módszereket, a tanulásnak soha nem sejtett perspektívája van kibontakozóban...”

Részletek Kulcsár Zsolt pszichológus Az e-learning kettő pont nullás forradalma című tanulmányából.

Forrás: http://www.crescendo.hu/az-e-learning-ketto-pont-nullas-forradalma


2.5 Egyéb közösségi szolgáltatások

Számos további, különféle közösségi szolgáltatás válik napi munkánk részévé, amelyek gyakran nem(-csak) önálló szolgáltatások, hanem egy-egy oldal szerkezetébe beépíthető többletelemet tartalmaz. A fentebb vázolt közösségi rendszereknek ezen lehetőségek már ma is szerves részét képezik. Csak a felsorolás kedvéért említsünk meg párat:

• RSS csatornák, melyek által egy honlap tartalma dinamikusan emelhető be egy másik portál tartalmi szolgáltatásába. Ennek a lehetőségnek a kihasználásával igen hatékonyan kapcsolódhatnak az egyes tartalomszolgáltatók egymáshoz, megsokszorozva egymás tartalomszolgáltatói hatékonyságát.

• Kép- videó és egyéb megosztó portálok, melyekre korlátozva, vagy korlátlanul tölthetjük fel fotóinkat, videóinkat, vagy akár bemutatóinkat, hogy azután a portálon megadott kódokkal bármely más oldal tartalmába beemeljük a tartalmat.

• P2P rendszerek: „A peer-to-peer (vagy p2p) jelentése egyenlő az egyenlővel: az ilyen típusú fájlcserélő rendszerekben a felhasználó közvetlenül egy másik felhasználóval kommunikál: a merevlemezen kijelöl egy olyan könyvtárat, amelyet meg kíván osztani a többiekkel, cserében pedig elérhet és letölthet bármit, amit a közösség hasonlóképp megosztott könyvtáraiban talál. A fájlcsereberét lehetővé tévő szervereken nem tárolódik és nem halad át a letöltött tartalom, ezek csak a felhasználók közti kapcsolatokat teszik lehetővé, ezért a fájlcsere valóban cserebere, nem pedig szimpla letöltés.” (http://www.antennamagazin.hu/2007-01/04-fajlcserehaboru-01.html)

• IP telefonálás – például Skype: Bár a P2P rendszereket sokszor támadják, hogy lehetővé teszi az illegális állománymegosztást, kevesen tudják, hogy a népszerű Skype internet telefon is ezt a technológiát használja, vagyis a hálózatba kapcsolódó felhasználók internet sávszélességét használja a szöveg és hangátvitelre.
  
  
  2.6 Közösségépítés

A hagyományosnak mondható tartalmi rendszerek mellett egyre nagyobb teret követelnek maguknak a már egyértelműen „web kettő pont nullás” technológiára épülő (vagyis a felhasználói aktivitást maximálisan kihasználó) különböző kapcsolatépítő rendszerek. Ezekre a rendszerekre általánosságban elmondható, hogy nem-, vagy csak minimális önálló tartalommal rendelkeznek. Nem a tartalomszolgáltatás a céljuk, hanem a személytől-személyig terjedő kapcsolati hálózat kialakítása és önszabályozó személyes működtetése.

A rendszer programozóit nem feltétlenül ez, sokkal inkább az új és az előzőnél nagyságrenddel hatékonyabb marketing rendszerek kiépítése motiválja. A korszerű, web alapú marketing egyik legjellemzőbb vonása ugyanis a felhasználói igények személyes feltérképezése és a célzott hirdetések minden eddiginél hatékonyabb célba juttatása.

2.6.1 Az iwiw és a myVIP

Mindkét közösségi rendszer voltaképpen egyszerű működési logikára épül. Valakitől, egy ismerősünktől kapunk egy meghívót, hogy lépjünk be a weboldalra. Regisztrálunk, majd számunkra is lehetővé válik ismerőseink meghívása. A rendszer alkalmas belső levelezésre, különböző üzenőfalakra történő írásra, tovább ismerkedésre. Közös tulajdonságuk, hogy nem jellemző a tartalomszolgáltatás. Pontosabban a tartalmat nem a „Központ” szolgáltatja, hanem maga a felhasználó. Mivel alapvetően „munkafelületként” funkcionál az oldal szerkezete, jellemző, hogy a felhasználó sokat kattint az oldalon. Ennek viszont komoly reklámértéke van.

Ma Magyarországon tulajdonképpen az iwiw a második leglátogatottabb weboldal, pedig a felülete alapvetően zárt, belépni csak regisztrációval lehet és még hagyományos értelemben vett tartalma sincsen. Pusztán egy „üres” keretrendszer, ami arra ösztönzi a látogatókat, hogy ismerkedjenek másokkal és eközben sokat kattintsanak.

Ezek után felvetődik a kérdés: voltaképpen mennyi munkatárs dolgozik ezekben a közösségépítő rendszerekben? Mennyi munkatárs szükséges ahhoz, hogy felépüljön egy olyan portálrendszer, amelynek ismertsége és reklámértéke országos szinten is kiemelkedő? A válasz lehet, hogy meglepő, de egyenesen adódik az új szemlélet logikájából.

A felhasználók tevékenységét az előzőekben „munkaként” értékeltem, holott ők csupán szórakozni, ismerkedni akarnak. Ami a felhasználói oldalon szórakozás, az a szolgáltatást nyújtó oldalán komoly ingyen bedolgozói munka, hiszen a felhasználók kattintásai egyenesen növelik a felület reklámértékét. Egy ilyen közösségépítő rendszernek tehát éppen annyi munkatársa van, ahányan szorgosan szórakoznak (vagyis a szolgáltatónak dolgoznak) a felhasználói felületen. És éppen ezek a személyek „felelnek” a rendszer folyamatos személyi bővítéséért is, hiszen meghívják barátaikat, ismerőseiket is, tovább növelve ezáltal a célzott marketing hatékonyságát.

Összefoglalva: a fentebb vázolt közösségépítő rendszerek egyszerre építik a gyenge kapcsolati hálózatokat és valósítank meg az eddiginél hatékonyabb marketing stratégiát. Azt is mondhatjuk, hogy a felhasználói szempontból előtérben észlelet kapcsolatépítés csupán segédprogramja a valódi szándéknak. Ez a szándék pedig nem más, mint a fogyasztókhoz való minden eddiginél pontosabb célzott eljutás, aminek egyik része a honlapokon megjelenő konkrét reklámanyag, a másik része pedig a marketingkutatás és stratégia kidolgozása, majd gyakorlati alkalmazása.

Ebben a myVIP stratégiája a legszemléletesebb.

Regisztrációkor a felhasználó minden, marketing szempontból fontos adatot megad magáról. Ezek után nincs más feladat egy marketingakcióban, mint meghívni az összes felhasználót egy speciálisan, a reklámozandó terméknek létrehozott klubba. Minden felhasználó eldöntheti, hogy csatlakozik-e a klubhoz, vagy sem. Akik viszont csatlakoznak azok részéről minden, a regisztrációkor megadott adat a rendelkezésre áll. Életkor, tartózkodási hely, érdeklődési kör stb. Ameddig a hagyományos marketing stratégiákkal nagy költséggel viszonylag kis létszámú csoportot lehet elérni, addig ezen új módszerrel az internetes működés logikáját megértve, a legkisebb beavatkozás útján a lehető legnagyobb mintavételezéssel lehet dolgozni. Mindezt úgy, hogy a termék, vagy szolgáltatás reklámja valóban célba ér, tehát a felhasználó nem ráerőltetett nyűgnek érzi a célzott reklámot, hanem érdeklődését kielégítő szolgáltatásnak.

(Bővebben: Holmann Endre: myVIP – határok nélkül c. előadása. Elhangzott a Virtuális Közművelődés konferencián Békéscsabán 2007. május 18-án - http://vilagegyetem.hu/m/mod/resource/view.php?id=89)

2.6.2 A Ning és az integrált rendszerek

„...A Netscape egyik alapítója, Marc Andreessen a MySpace és a Facebook sikerén felbuzdulva új vállalkozása, a Ning keretében a közösségi oldalak megszállottjainak kínál új lehetőséget: egy instant közösségi oldal készítésére alkalmas szolgáltatást.

A két éve működő cég februárban indította el a Ninget, ahol a felhasználók számtalan lehetőséget kapnak arra, hogy testre szabott professzionális közösségi oldalakat működtessenek. Megválaszthatják az oldal tematikáját, kijelölhetik a várhatóan csatlakozók körét, s a működtetéshez a szolgáltató a web legújabb eszközeit kínálja: online videókat lehet feltölteni nézni, képtárakat lehet létrehozni, zenét lehet hallgatni, blogokat lehet vezetni. Számtalan lehetőség van arra is, hogy a felhasználók kedvük szerint való profilokat alakítsanak ki. A Ningen létrehozott oldalak kívánság szerint lehetnek zártkörűek vagy nyilvánosak... „Más közösségi oldalak arra kérnek fel, hogy csatlakozz az ő világukhoz. Mi megadjuk a lehetőséget a felhasználóknak, hogy megteremtsék a sajátjukat” – nyilatkozta Gina Bianchini, a Ning vezetője, aki Andreessen együtt alapította a Ninget... A Ning azt az egyre növekvő igény igyekszik kiszolgálni, mely szerint a felhasználók mind nagyobb számban igénylik a webes megjelenéseik esetében az önálló arculatkialakítást, s a szolgáltatóktól ma már azt várják el, hogy ne zárt kereteket biztosítsanak, hanem lehetőségeket adjanak a kezükbe. Gina Bianchini ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy folyamatosan új eszközöket nyújtanak majd a felhasználóknak, reményeik szerint kéthetenkénti frissítéssel (az indulás utáni legközelebbi frissítés valószínűleg a határidőnapló vagy az e-kereskedelemhez szükséges eszköz lesz), s ezeket egyszerűen, a fogd-és-vidd technikával lehet majd beilleszteni az egyéni oldalakba...”

Forrás: http://it.news.hu/hir/sajat_kozossegi_oldal_keszitese_percek_alatt.html

A Ning nagy újítása tehát nem más, mint hogy bárki létrehozhatja saját „iwiw-jét” méghozzá percek alatt szaktudás nélkül úgy, hogy a felkínált rendszer alapvetően más és több szolgáltatást nyújt a felhasználóknak. A másság egyik oldalon az, hogy egy „Ning”-en belül is csoportokba szervezhető a tagság, másrészt pedig bárki hozzáadhat szöveges, zenei, képi vagy film tartalmat a portálhoz. Azáltal, hogy az eddig tartalom nélküli közösségi rendszerek a tartalomszolgáltatás felé irányulnak már elegendő ahhoz, hogy egyre strukturáltabb csoportok, vagyis közös érdeklődés alapján szerveződő virtuális közösségek jöjjenek létre. (6. sz. melléklet)

Innen már csupán egy lépés, hogy a kezdeti szórakozáson túlmenően valódi tartalmi tevékenység is kezdetét vegye. Ez lehet konkrét online tartalomfejlesztő munka, de ugyanígy akár szerkesztett tanulási felület is. Jól látható, hogy az egyes, önmagukban is hasznos webalkalmazások fejlesztési iránya a virtuális közösségeket mozgósító közösségépítő rendszereken keresztül vezet az integrált szolgáltatási tartalmak nyújtása felé.

Éppen ezen dolgozat írása közben hoztam létre kísérleti jelleggel a http://vilagegyetem.ning.com közösségi hálózatot, ahova meghívtam ismerőseimet. A munkát újdonsült virtuális ismerőseimmel (akik elsőként csatlakoztak a közösséghez) az angol felület fordításával kezdtük. Ezt a munkát is beszámítva két hét alatt 156 tagja van a közösségnek. A rendszer használatát pedig az jelzi a legjobban, hogy az elmúlt két hétben 28 318 oldalletöltés történt a vilagegyetem.ning.com portálon. Ez hozzávetőlegesen és emelkedő ütemben napi 2000 oldalletöltést jelent, ami összevetve a bevezetőben elemzett közművelődési intézményi honlapok látogatottságával, nagyságrendi különbség, gyakorlatilag minimális energiabefektetéssel.

3. Összefoglalás

Az már a két magyar közösségépítő rendszernél is érzékelhető volt, hogy ezek az alkalmazások gyökeresen más (bár meglehetősen egyszerű) működési logikával rendelkeznek. Leegyszerűsítve: a megszokotthoz képest más igényeket elégítenek ki máshogyan. Fizika-és társadalomtudományi rendszerelméleti alapról szemlélve, a közösségépítő portálok az önszabályozó rendszerek leglátványosabb formái. A rendszer kiépítője csupán a kereteket és a kereteken belül az alap játékszabályokat határozza meg. Innentől kezdve minden tevékenység, ami a felhasználói felületen történik szinte kizárólag csak a tagokon múlik. A rendkívül magas aktivitás a felhasználói szerepek gyökeres megváltozását is jelzi.

Ahogy a fentiekben látható volt, az internet felhasználói felülete ma már nem csupán hírforrás, de munkafelület is (a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt). A közösségi rendszerben jelenlévő tagok leginkább így használják a rendelkezésükre álló felületet. Különösen igaz ez a közösségi hálózatok következő generációjára, melyet dolgozatomban a Ning hálózati rendszere képvisel, hiszen itt már a szokásos kapcsolati elemek mellett az egyes felhasználók által írt naplóbejegyzések mint tartalmi szolgáltatás jelenik meg. A Ning tehát nem pusztán egy közösségépítő hálózat, hanem ezen túlmenően egy, a felhasználók által szerkesztett strukturált hírportál lehetőségeit is magában hordozza.

Mára a nagy tartalomszolgáltatók is felismerték ezt az igen dinamikusan bővülő felhasználói igényekre alapozott területet.

Játsszunk el a gondolattal. Tudván, hogy a Ning rendszere nem alkalmas közművelődési honlap szolgáltatásra, hiszen nem arra jött létre. Azonban ha egy ehhez hasonló rendszer felépülne, amely alkalmas lenne a speciális tartalomszolgáltatási elemek feltöltésére, de magába foglalná a közösség szervezési (és akár az informális tanulási-távoktatási) lehetőségeket is, akkor feltételezhető, hogy a közösségépítő rendszert magába foglaló közművelődési-kulturális portálok nagyságrenddel nagyobb társadalmi ismertségnek örvendenének, mint amit most el tudnak érni. Nem is beszélve arról az egyszerű tényről, hogy ha a strukturált csoportképzési lehetőséget is alapul vesszük (amely akár területi-, intézményi- vagy éppen szakterület alapú is lehet), akkor tevékenységeink célközönségeit integrálhatjuk be tartalmi szolgáltatásunk használói közé úgy, hogy szolgáltatásaink használóival megvalósulhat a közvetlen kapcsolat kiépítése. Mindeközben a közösség tagjai is aktívan részt vesznek kulturális portálunk (portáljuk) tartalmi fejlesztésében.

A probléma viszont ennél hétköznapibb. A közművelődési intézményeknek ma még csak elenyésző része ismerte fel az új technológia által hordozott szemléletmód közösségformáló hatását és erejét. Ezért, ha el is jut addig egy-egy intézmény, hogy megjelenik a virtuális térben, nagyobbrészt a szokványos egycsatornás „papír alapú” kommunikációs rendszerben tud és kíván gondolkodni. Pedig ez már nem elegendő.

Ha egy valós térrel rendelkező intézmény megjelenik a virtuális térben, akkor ott meg kell tanuljon „internetül” gondolkodni. Alkalmazni kell az önszabályozó rendszerek működési rendszereit, hiszen ez a működés képes bevonni és kiépíteni azt a kapcsolati hálózatot és végső soron közösséget, amely megerősítheti az intézmény társadalmi háttérbázisát.

Ebben a folyamatban viszont nem elegendő csak „internetül” gondolkodni. Meg kell teremteni a valós és virtuális terek közötti átjárókat is, amelyben a közművelődési- közösségi intézmények kezdeményező szerepet vállalhatnának, hiszen ők rendelkeznek a valós közösségi terek háttérinfrastruktúrájával.

A közművelődési intézményeknek előbb, vagy utóbb tehát dönteniük kell, hogy fel tudják-e venni a ritmust az új, minden eddiginél rugalmasabb és demokratikusabb médiafelületek használata területén, melyek tudatos használata alapvető érdekeiket szolgál(hat)ja. A másik lehetőség, hogy végképp lemaradnak a felhasználóikkal-látogatóikkal kiépítendő közvetlen kommunikáció kialakításában. Ez viszont azt jelenti, hogy híreiket csak nagy költségek árán tudják szűk, nem célzott körben terjeszteni. A gazdasági szigorítások világában pedig ez a stratégia sem rövid, sem hosszú távon nem lehet sikeres.

Az Internetre épülő közösségszervező technológiák személyessége és egyben közösségformáló hatása már ma is erőteljesen érzékelhető és ez a folyamat csak most kezd kiteljesedni. A legfontosabb fejlesztések is egyértelműen erre a területre, az integrált közösségalapú rendszerek kiépítésére irányulnak.

„...Mi a következő lépés? Hát természetesen az, hogy létrejön a funkciók egy olyan köre, amely teljesen szabadon alakítható és valódi innovációk történhetnek a prezentáció terén. Ki tudja jobban integrálni, használhatóbb felületeken keresztül megjeleníteni, az élmény fog győzni...

A funkció fejlesztés az év nagy húzása már most is, jövőre meg pláne...Ha ugyanez a fejlesztés bárhol megjelenhet, hát elképzelhető, hogy mit fog jelenteni a funkció fejlesztőknek.

A kritikus pont, hogy mennyien lépnek be az új szövetségbe. Ha elegen, akkor egyértelmű következmények várhatóak...”

Szerző Dobó Mátyás, Forrás: http://doransky.hu/?p=801

„Miután a Google alulmaradt a Microsofttal szemben... folytatott csatában, rögtön új frontot nyit. A cég bejelentette az OpenSocial rendszert, amivel az összes közösségi weboldal számára kínál egységes programozási platformot, megkönnyítve a dolgát programozónak, felhasználónak és hirdetőnek egyaránt.

Bár a hivatalos bejelentés csak november elsején este várható, a rendszer mögé máris felsorakozott egy rakás cég... Az OpenSocial-csapat összfelhasználószáma százmillió körül van, ami a duplája a jelenlegi sztár Facebookénak...

… Miért jó a közös felület?

Az OpenSocial erre a kérdésre adja meg a választ: azzal kecsegtet, hogy az összes közösségi weboldal (sőt, minden webkettes szolgáltatás) alá illeszkedő, egységes, szabványos programozói felületet ad. Vagyis ha megír az ember egy akármilyen alkalmazást, az változtatás nélkül beilleszthető bármelyik OpenSocial-alapú rendszerbe.

Forrás: http://index.hu/tech/net/opens311007/

Mellékletek

1. sz. melléklet:

2. sz. melléklet

3. ábra: Az Életfa Kulturális Alapítvány honlapja ahogy minden honlapolvasó láthatja.

4. ábra: Belépés után láthatóvá válnak a „Szervezeti rovatok”

5. ábra: Ha a „Szervezeti rovatok” menüben a Feladatkezelő hivatkozásra kattintunk, akkor megjelenik a projekt-tervező alkalmazás.

3. sz. melléklet

7. ábra: A Google Docs állomány és mappakezelő felülete. (http://docs.google.com)

8. ábra: A szövegszerkesztő felület.

6. ábra: A táblázatkezelő felület.

4. sz. melléklet

7. ábra: A Google Naptár lehetővé teszi, hogy több, tematikus naptárat hozzunk létre. Ezeket a naptárakat azután külön színekkel tehetjük átláthatóbbá.

8. ábra: A beállításokban számos számos lehetőségünk van a testreszabásra.

9. ábra: Közösségi szempontból kiemelkedő lehetőség az egyes naptárak megosztásának lehetősége.

10. ábra: A megosztás során meghívhatunk személyeket, vagy akár nyilvánossá is tehetjük a naptárat, lehetőséget adva ezzel látogatóinknak, hogy a leghamarabb értesüljenek rendezvényeinkről. A megosztás során rendelkezhetünk arról is, hogy a meghívott személyeknek milyen beavatkozási tevékenységet teszünk lehetővé.

11. ábra: A megosztás mellett további kiemelkedő lehetőség az értesítési beállítások kezelése. Meghatározhatjuk, hogy legyen-e értesítés a bejegyzett esemény kezdete előtt. Így, az ajánlott rendezvény esetén, ha az érdeklődő feliratkozik nyilvános naptárunkra, akkor előző nap kaphat egy e-mail értesítést, amely a következő napi rendezvényre figyelmezteti. Továbbá minden felhasználó maga beállíthatja az SMS értesítés lehetőségét, ahol megadva mobil számát az általa megadott időpontban ingyen SMS értesítést kap a bejegyzésről.

5. sz. melléklet

12. ábra: Virtue Mart web bolt komponens, mint a Joomla tartalomkezelő rendszer része

13. ábra: AVirtue Mart web bolt adminisztrációs felülete

6. sz. melléklet