A projekt kapcsán a következő célcsoportokat kell megvizsgálnunk:

  1. népi kézműves alkotók,
  2. kézművesekkel foglalkozó szervezetek,
  3. vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek.
  1. Kézművesekkel foglalkozó szervezetek

A népi kézművesség területével többféle intézménytípus és szervezet foglalkozik ma Magyarországon. Ezen intézmények, szervezetek a következők: csúcs-intézmény a Hagyományok Háza, mint az ágazattal foglalkozó minisztérium háttérintézménye. Az intézmények sorába a közművelődési, közgyűjteményi, oktatási intézmények tartoznak. A szervezetek közé a civilszféra különböző megjelenéseit soroljuk: egyesületek, alapítványok, egyéb szervezetek pl. a LEADER szervezetek, itt tartjuk számon azokat az egyéni/társas vállalkozókat, egyéni alkotókat, akik a „köz” számára látogatható műhelyeket, galériákat hoztak létre és tartanak fenn, mintegy működő intézményként.

A fentebb említett 2013-ban készült kérdőíves felmérés a következő intézményi, szervezeti formákra, kategóriákra készült el és próbált információhoz jutni: népi kézműves civil szervezet, népi kézművességet oktató képző intézmény és szervezet, népi kézműves alkotóház, nyitottműhely, műhelygaléria, speciális népi kézműves gyűjtemény.

A beérkezett, ill. az internet felhasználásával szerzett és összegzett információk alapján 2013-as állapot szerint, a kategóriánkénti szervezeti megoszlás a következőket mutatja: 

  • ●       népi kézműves civil szervezet: 81 
  • ●       képző intézmény és szervezet: 17 
  • ●       népi kézműves alkotóház: 33 
  • ●       nyitottműhely: 173 
  • ●       műhelygaléria: 61 
  • ●       speciális népi kézműves gyűjtemény: 37

Ez összesen 402 népi kézművességgel foglalkozó intézményt, szervezetet jelent.

Területi elhelyezkedésüket vizsgálva az intézmények és szervezetek mennyiségi eltéréseket mutatnak. Az ország területén az elkészült kataszter alapján kimutatható, hogy a rögzített intézmények/szervezetek 214 településen helyezkednek el.

A kérdőíves felmérés kitér a szervezetek gazdasági, infrastrukturális és személyi nehézségeire is. A feldolgozott válaszokból kirajzolódó legjellemzőbb nehézségeket jól tükrözik a fentebb bemutatott SWOT analízis következtetései, miszerint a szektor jelentős anyagi és emberi erőforrás-hiánnyal küzd, valamint hiányoznak a korszerű menedzsment és marketing ismeretek, a közös vizuális megjelenítés stratégiája.

A szervezetek országos területi eloszlási adatai arra engednek következtetni, hogy azokban a megyékben, ahol évtizedek óta meghatározó szervezetek/intézmények/egyének irányítják a munkát, ott szélesebb intézményi és szervezeti hátteret tudtak maguk mögé sorakoztatni. Ezzel tudatosan építve, szélesítve az e területen folyó tevékenységet, jelentős értéket hozva létre, mind az alkotás terén, mind pedig annak tartalmi, szakmai hátterének feltárásában, rögzítésében, továbbfejlesztésében, oktatásában, vagyis továbbörökítésében.