Az Életfa Kulturális Alapítvány Alapító Okirata
a korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

amely készült az Életfa Kulturális Alapítvány Alapító Okiratának módosítására az alapítvány alapítóinak 2014. május 28. napján hozott határozata, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény  alapján az alábbiak szerint:

I. rész

Az Alapítvány elnevezése, céljai, korlátai

1. Az Alapítvány neve: Életfa Kulturális Alapítvány (ebben a szerződésben a továbbiakban Alapítvány)

2. Az Alapítvány székhelye: 5600 Békéscsaba, Nagy Sándor u. 19.

3. Az Alapítvány céljai és tevékenységei:

Az Alapítvány határozatlan időre létesült, az alábbi célok, feladatok támogatására:

(1) Az Alapítvány működése során megkívánja teremteni azokat az oktatási, nevelési, működési formákat, amelyek a kisgyermekkortól felnőttkorig biztosítják a felnövekvő nemzedék művészeti, kulturális nevelésének lehetőségeit.

(2) Környezeti, szellemi, művészeti értékek és hagyományaik feltárása, megismertetése, a fenntartható természeti és társadalmi környezet kialakításának elősegítése. Ennek érdekében vidék- és gazdaságfejlesztési feladatok ellátása.

(3) Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok életminőséget és életesélyt javító tanulási, gyermek- ifjúsági- és felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolai képzések megteremtése.

(4) Az internetes kultúra – virtuális közművelődés kialakulásának elősegítése. Ennek érdekében teljes körű internethez kapcsolódó tanácsadás- és szolgáltatás végzése, beleértve a kommunikációs csatornák (pl. honlapok) kialakítását, működtetését, tartalomfejlesztését és a működéshez szükséges infrastruktúra (tárhely, domain stb.) szolgáltatást és tanácsadást is.

(5) Civil önszerveződés elősegítése, tanácsadás és szervezetfejlesztési feladatok ellátása.

(6) Civil szervezetek és természetes személyek támogatása az alapítvány cél szerinti tevékenységeivel összhangban.

(7) A természetes műveltség (organikus kultúra) hagyományainak megismertetését szabadiskola és népfőiskola formájában kívánja elősegíteni, amelyhez művészeti alkotókört szervez és működtet

(a) elméleti foglalkozások: előadások szervezése tárgyi és szellemi hagyományaink, témakörében
(b) gyakorlati foglalkozások: hagyományos kismesterségek és további, a természetes műveltséghez kötődő tevékenységek tanítása

(8) Előadások, szakmai bemutatók, táborok, konferenciák és más rendezvények megvalósítása.

(9) Iskolarendszeren kívüli népfőiskolai- és távoktatási tanfolyamok szervezése és megvalósítása.

(10) Honismereti, történelmi, néprajzi művészeti és népművészeti ismeretek közvetítése.

(11) A célokhoz kapcsolódó kiadványok szerkesztése és kiadása. A célokkal összhangban  képzési, módszertani anyagok és egyéb kapcsolódó kiadványok mind nyomdai, mind elektronikus (internetes honlapok, portálok és multimédiafejlesztések) úton való közzététele és terjesztése.

(12) Az alapcélokhoz kapcsolódó belföldi és nemzetközi kapcsolatok, csereprogramok, közösségi kezdeményezések megvalósítása, működtetése és támogatása, különös tekintettel az ifjúsági korosztályra.

(13) Kulturális és szociális tevékenység végzése.

(14) Tudományos tevékenység, kutatás elősegítése, végzése.

(15) A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

(16) Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének elősegítése illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatások biztosítása.

(17) Szakmai segítségnyújtás és szolgáltatás természetes- és jogi személyek részére.

(18) Az Alapítványi célokkal összhangban szakmai érdek-képviseleti munka végzése társadalmi és állami fórumokon.

(19) Az alapítványi célok elérése érdekében ösztöndíjak és pályázatok kiírása, megítélése.

Az Alapítvány tehát mindezekhez a célokhoz biztosít kezdetben anyagi támogatást, a későbbiekben pedig anyagi fedezetet.
 

4. Az alapítvány tevékenységének korlátai

(1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.

(2) Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(3) Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.

(4) Alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása.
 

5. Az Alapítvány , mint közhasznú szervezet

(1) Az Alapítvány közhasznú tevékenységei, az ellátott közfeladat megnevezésével és a közfeladat teljesítését előíró jogszabályhely megjelölésével:

(a) tudományos tevékenység, kutatás –
az „Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia kialakításában” közfeladathoz (2004. évi CXXXIV. tv. 5. § (3) bekezdése) kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (14) pontban megjelölt tudományos tevékenység és kutatás,

(b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés –
a „Köznevelési intézmény alapítása és fenntartása” közfeladathoz (2011. évi CXC. tv. 2. § (3) bekezdése) kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (1), (2), (3), (7), (8),(9), (10),(12) pontjaiban  meghatározottak szerint,

(c) kulturális tevékenység –
a „Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának támogatása, művészeti értékek létrehozásának segítése” (1991. évi XX. tv. 121. § a)-b) pontjai) és a „Kulturális szolgáltatás támogatása” (2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bek. 7. pontja) közfeladatokhoz kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (1), (2), (7), (8), (13) pontjaiban meghatározott közösségi kulturális és művészeti tevékenységek,

(d) természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem –
„A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása” (1996. évi LIII. tv. 64. § (1) bek.) és a „Településtisztaság, távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, hulladékgazdálkodás, környezet- és természetvédelem” (2011. évi CLXXXIX. tv. 23. § (4) bek. 3., 11., 12. pontja) közfeladatokhoz kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (2) pontjában meghatározott fenntartható természeti és társadalmi környezet, környezet- és természetvédelmi tevékenységei,

(e) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet –
„A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében” (1997. évi XXXI. tv. 17. § (1) bek.) közfeladathoz kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (1), (3), (9), (10), (12), pontjaiban meghatározott gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások,

(f) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése –
a „Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja, megelőzés biztosítása” (2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bek. 10. pontja) közfeladathoz kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (16) pontjában meghatározott tevékenység,

(g) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység –
a „Nemzetiségi feladatokat ellátó /más szervtől átvett intézmény fenntartása, érdekképviselet/ esélyegyenlőség, kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása, nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése” (2011. évi CLXXIX. tv. 115. § a-i. pontja) közfeladathoz kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (15) pontjában meghatározott tevékenység,

(h) munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése –
a „Felnőttképzési tevékenység, a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás” (2001. évi CI. tv. 3. § (2) bek. a)-b) pontja) közfeladathoz kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (3), (9), (16) pontjaiban meghatározott tevékenység,

(j) közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások –
a „Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét” (2011. évi CLXXXIX. tv. 6. § a)-b) pontjai) közfeladathoz kapcsolódóan az Alapító Okirat I. fejezet 3. (4), (5), (6) (18), (19) pontjaiban meghatározott tevékenységek.
 

Valamint az Alapítvány

(2) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

(3) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

(4) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

(5) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Alapítvány működésének és gazdálkodásának legfontosabb adatait honlapján nyilvánosságra hozza. Nyilvános pályázatait honlapján és a pályázati szaklapokban megjelenteti.
 

6. Csatlakozás az alapítványhoz

(1) Az alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, jelen alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet.
Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja.

(2) Az Alapítvány határozatlan idejű és nyitott, tehát csatlakozhat hozzá minden belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy.
Ennek feltételei:

(a) A csatlakozni kívánó természetes vagy jogi személy az erre irányuló szándékát a Kuratórium elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával kifejezésre juttatja, amelyben meg kell jelölni, hogy milyen formában támogatná az Alapítvány célok szerinti tevékenységét.

(b) A csatlakozásról a Kuratórium dönt, amelyhez a bevitelre szánt érték megítéléséhez joga van szakértő közreműködését igénybe venni.

(c) A csatlakozás konkrét kérdéseiről az alapítók és a csatlakozók együttműködési megállapodást kötnek.

 

II. rész

Az Alapítvány céljára rendelt vagyon kezelése, felhasználási módja, védelme

 

Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.

Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.

 

1. Az Alapítvány vagyona:

(1) Alább megnevezett alapító tagok 1995. szeptember 11-én az Alapítvány rendelkezésére bocsátottak 20.000 Ft-ot, azaz húszezer forintot az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet Békéscsabai Kirendeltségénél nyitott számlán való elhelyezéssel. Az Alapítvány bankszámláját a fenti pénzintézet kezeli.

(2) Az Alapítvány alapítói az Alapító Okirat cél szerinti tevékenységének bővítésére további 50.000 Ft azaz ötvenezer forintot bocsátanak rendelkezésre az Alapítvány bankszámláján való elhelyezéssel.
(3) Az Alapítvány céljára csatlakozás nélkül is lehet felajánlásokat tenni, amelyet az Alapítvány számlájára történő befizetéssel lehet teljesíteni.
 

2. Az Alapítvány vagyonának felhasználása:

(1) Az Alapítvány vagyonából mind a tőke, mind pedig annak hozadékai felhasználhatók az alapítványi célok megvalósítására. A hozadéknak az adott évben fel nem használt része a tőke összegét növeli.
 

3. Az Alapítvány alapítói és az általuk rendelkezésre bocsátott vagyon:

Jenei Éva Békéscsaba, Andrássy u. 11-17. 5/24. - 70.000 Ft

4. Az Alapítvány gazdálkodása

(1) Az Alapítvány vagyona:

(a) törzsvagyon (készpénz értékben) a számlájára történő befizetések és ennek hozadékai;

(b) működésből származó bevételek;

(c) adományozott készpénz, ingó és ingatlan dolgok;

(d) értékpapírok.

(2) Az alapítvány bankszámlája felett a kuratórium elnöke (vagy alelnöke) és a gazdasági vezetője (vagy ügyvezetője, illetve ügyvezető-helyettese) együttes aláíróként jogosultak rendelkezni.

(3) Az Alapítvány működésének a költségeit elsősorban a bevételekből kell biztosítani, melyet az alapítványi vagyonhoz csatolni kell.

(4) Az Alapítványi gazdálkodás

(a) Az Alapítvány  bevételei:

1. alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

2. célszerinti- vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

3.  a költségvetési támogatás:

- a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

- az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

- az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

4. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

5.  más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

6.  befektetési tevékenységből származó bevétel;

7.  a 4. (4) (a) 1-6 pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

(b) Az alapítvány  költségei, ráfordításai (kiadásai):

1. alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

2. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

3. az alapítvány  szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

4. a 4. (4) (b) 1-3 pontok alá nem tartozó egyéb költség.

(c) Az alapítvány  a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

(d) Az Alapítvány  vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Alapítvány kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.

(e) A célszerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat az Alapítvány elkülönítve tartja nyilván.
 

5. A kedvezményezett

Az Alapítvány a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóit cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy - az alapító okirat rendelkezése hiányában - az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.
 

(1) A kedvezményezett, alapítvánnyal szemben támasztható igényei
A kedvezményezettként megjelölt személy nem támaszthat igényt az alapítvánnyal szemben, kivéve, ha

(a) az alapító okirat a kedvezményezett személyt, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját a teljesítéshez szükséges módon meghatározza; vagy

(b) a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta.
 

6. Az alapítói jogok átruházásának szabályairól rendelkezés

(1) Az alapítói jogok gyakorlása az alapító kiesése esetén

(a) Ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt személy vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

(b) Ha az alapítvány alapítói jogait nem az alapító gyakorolja, e törvénynek az alapítóra vonatkozó rendelkezéseit az alapítói jogok gyakorlójára kell alkalmazni.

(c) Ha az alapítvány valamely szerve jogosult az alapítói jogok gyakorlására, a feljogosított alapítványi szerv saját tagjaival és vezetőjével, valamint a szerv ellenőrzésére szolgáló személyekkel kapcsolatos alapítói jogokat nem gyakorolhat.

(d) Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására az (1)-(3) bekezdés alapján jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.

(2) Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása
Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.

(3) Az alapító okirat módosítása

(a) Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

(b) Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy - ha az alapítványhoz csatlakozás történt - az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.

(c) az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezésről.

 



III. rész

Az Alapítvány szervei, feladatai és működésük

1. A kuratórium

A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A kuratóriumi tagokat határozatlan időre választják. A kuratórium tagját az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza. A kuratórium tagjai maguk közül választanak elnököt.

(1) Az Alapítvány kuratóriumának tagjai:

Koszecz Sándor, az Alapítvány elnöke, Békéscsaba, Nagy Sándor u. 19. sz.
Adorján Lászlóné, az Alapítvány alelnöke, Békéscsaba, Derkovits sor 11. sz.
Molnár Lajos, az Alapítvány  alelnöke, Körösladány, Széchenyi u. 50/1. sz.
Jenei Éva, az Alapítvány kurátora, Békéscsaba, Andrássy u. 11-17. 5/24.
Nagy Zoltán, az Alapítvány kurátora, Isaszeg, Május 1. u. 20.
alatti lakosok.

(2) A kuratórium tagjai kijelentik és aláírásukkal megerősítik, hogy nem közeli hozzátartozói az alapítóknak és nem állnak munka- vagy egyéb függőségi viszonyban az alapítókkal.
Az alapítók az Alapítvány vagyonára tehát sem közvetve, sem közvetlenül nem gyakorolnak meghatározó befolyást.

(3) A Kuratórium elnöke és tagjai az Alapítvány Kuratóriumában az Alapítvány javára végzett tevékenységükért a Kuratórium által meghatározott mértékű tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek.

(4) A tevékenységgel felmerült költségeik megtérítésére jogosultak.

(5) A Kuratórium az Alapítvány adminisztratív (operatív) feladatainak ellátására munkaszervezetet is működtethet ügyvezető, illetve ügyvezető-helyettes irányításával. A Kuratórium az ügyvezetéssel kuratóriumi tagot is megbízhat.
Az Alapító jelen Alapító Okirat aláírásával felhatalmazza a Kuratóriumot arra, hogy az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosítson, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét. Az alkalmazott képviseleti joggal való felruházására az Alapító meghatározó befolyásának tilalmára és a bankszámla feletti együttes rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kerülhet csak sor.

(6) Az Alapítvány jogi személy, képviselői a kuratórium elnöke, alelnökei, ügyvezetője.

(7) A bankszámla felett való rendelkezésre az elnök, illetve az alelnökök és az ügyvezető,  jogosultak bármely két tag aláírásával az alábbi lehetséges párosításban:

(a) Koszecz Sándor elnök - Adorján Lászlóné alelnökkel
(b) Koszecz Sándor elnök - Molnár Lajos alelnökkel
(c) Koszecz Sándor elnök - Ügyvezetővel
(d) Adorján Lászlóné alelnök - Molnár Lajos alelnökkel
(e) Adorján Lászlóné alelnök - Ügyvezetővel
(f) Molnár Lajos kurátor - Ügyvezetővel

Az aláírási címpéldány tehát ennek megfelelően készül el.

(8) A Kuratórium működésének szabályait ezen okiratban adott felhatalmazás alapján a Kuratórium állapítja meg azzal, hogy teljes jogkörrel intézi az Alapítvány ügyeit.

2. A kuratórium feladatköre

(1) Kidolgozza működésének szabályait, és a pénzeszközök felvételének, valamint felhasználásának módját.

(2) Irányítja az Alapítvány tevékenységét, dönt a támogatások köréről és azok mértékéről.

(3) Dönt a kapcsolatok felvétele, a csatlakozás és a hozzájárulás, illetve az ilyen vonatkozású ajánlattételek elfogadása kérdésében.

(4) Dönt az Alapítvány beszámolójának jóváhagyásáról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról.

(5) Dönt az alapítóknak történő; az Alapítvány éves munkájáról való tájékoztatás módjáról.

(6) Megválasztja az Alapítvány ügyvezetőjét és ügyvezető-helyettesét, irányítja és ellenőrzi a munkáját.

(7) Kizárólag a Kuratórium jogosult dönteni:

(a) az Alapítvány éves költségvetési tervének, az arról való beszámolónak és az éves mérlegnek az elfogadásáról;

(b) a közhasznúsági melléklet elfogadásáról;

(c) a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról;

(d) az Alapítványhoz való csatlakozás jóváhagyásáról;

(e) kuratóriumi tag visszahívásával kapcsolatos javaslattételről;

(f) a jelen Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelő meghatározásáról, módosításáról

(g) a csatlakozási kérelmek elbírálásáról;
 

3.  A Kuratórium elnökének feladatköre:

(1) az Alapítvány önálló képviselete,

(2) az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezés egy másik kuratóriumi tag együttes aláírásával,

(3) a kuratóriumi ülés előkészítése, összehívása és levezetése.

A Kuratórium elnökét akadályoztatása, távolléte esetén az általa konkrét eseti ügyre adott meghatalmazással egy másik kuratóriumi tag helyettesítheti.
 

4. A Kuratórium működése

(1) Az Alapítvány vagyonát a kuratórium kezeli.

(2) A Kuratórium legalább évente egyszer ülésezik, amely ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök hív össze írásbeli meghívóval, legalább nyolc nappal az ülés előtt. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a napirendre vonatkozó javaslatot. A meghívóhoz mellékelni kell a javasolt napirendi pontok írásbeli előterjesztését.  Az ülést az elnök, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti le és gondoskodik az alapító okiratnak, valamint a jogszabályoknak megfelelő lebonyolításról.

(3) Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja.

(4) A kuratórium határozatképes, ha az ülésen a tagoknak több, mint fele, tehát legalább három fő jelen van.

(5) A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, ameddig a szavazat többség ki nem alakul.
(6) Az Alapítvány működésével kapcsolatos szervezési, koordinációs és ügyviteli feladatok ellátására alapítványi ügyvezetőt és alapítványi ügyvezető-helyettest választhat meg.

(7) A Kuratórium a döntéseit nyílt szavazással hozza.

(8) A Kuratórium határozatának meghozatalában nem vehet részt az a tag, aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója/házastársa, egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülője és testvére/, házastársa, ha a határozat alapján:

(a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül,

(b) bármilyen más előnyben részesül,

(c) a megkötendő jogügyletben érdekelt.

(9) Az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, nem minősül előnynek.

(10) A Kuratórium határozatképességéhez tagjainak 2/3-ad részbeni jelenléte szükséges. A határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint 50 %-ának igenlő szavazata szükséges.

(11) Az Alapítványi tőke 50 %-át érintő rendelkezéshez, hitelfelvételhez az alapítványi Működési Szabályzat elfogadásához és módosításához a Kuratóriumi tagok 2/3-os többségi szavazata szükséges.

(12) A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmazni kell az ülésen elhangzottakat, a szavazati arányokat és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Kuratórium elnöke (alelnöke) és a jegyzőkönyv vezetője írják alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a megtárgyalt írásos előterjesztéseket, tájékoztatókat, egyéb dokumentumokat.

(13) Az Alapítvány Kuratóriumának ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről a tagok egyszerű szótöbbséggel döntenek.

(14) A Kuratórium ülésein hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a határozat idejét, helyét, számát, év és sorszámát, a határozatot ellenzők és támogatók személyét. A határozatot a Kuratórium elnöke jogosult aláírni.

(15) A Kuratórium döntéseit az érintetteknek szükség szerint, de legkésőbb a döntést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

(16) Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a Kuratórium elnökével történt előzetes egyeztetés alapján. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell a Kuratórium elnöke részére megküldeni. A Kuratórium elnöke köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

 

      A Kuratórium elnöke köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

(17) Az Alapítvány szolgáltatásait természetes és jogi személy egyaránt igénybe veheti, amennyiben tevékenysége vagy elérni kívánt célja megfelel az alapítvány alapító okiratában rögzített cél szerinti tevékenységeknek.

(18) Az Alapítvány működésével kapcsolatos kérdéseket részletesen az „Alapítványi Működési Szabályzat” tartalmazza.  

(19)  Az Alapítvány könyvvezetésének, vagyonkimutatásának és a vagyonkezeléssel összefüggő egyéb technikai feladatoknak az ellátása érdekében külön szerződés szerint külső pénzügyi szervezetet, szakértőt bízhat meg térítés ellenében.

(20) A Kuratórium köteles az Alapítvány működéséről az Alapítóknak legalább évente egyszer beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni.

A Kuratórium az Alapítvány gazdálkodását érintő minden lényegi kérdésről, valamint a Kuratórium határozatairól köteles az Alapítókat tájékoztatni. A Kuratórium javaslatot tehet az Alapítóknak a kuratóriumi tag visszahívására, az Alapítvány Alapító Okiratának módosítására.

(21)   Az Alapítvány a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal köteles beszámolót készíteni. Az éves beszámolót annak elfogadástól számított harminc (30) napon belül kell az Alapítvány székhelyének hirdetőtábláján harminc napra történő kifüggesztéssel közzétenni.

(22)   Az Alapítvány működésének és a szolgáltatások igénybevételének a módját – a beszámoló közlésével azonos módon – a székhelyen történő kifüggesztéssel kell nyilvánosságra hozni.

 

5. Az Alapítvány  az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait a 2011. évi CLXXV. törvény 38§ -39§ szakasz figyelembevételével állapítja meg:

(1) A kuratóriumi ülés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

(a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

(b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az alapítvány  által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

(a) a kuratórium elnöke vagy tagja (ide nem értve az alapítvány kuratóriumának azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

(b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

(c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az alapítvány  által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

(d) az (a)-(c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

(3) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

(a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

(b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

(c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

(d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 



IV. rész

Záró rendelkezések

1. Az alapítvány átalakulása

(1) Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét.

(2) Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette.

(3) Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével.

 

2. Az alapítvány megszűnése

(1) Az alapítvány megszűnik, ha

a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;

b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy

c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

(2) Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

(3) Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.

(4) Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

(5) A jogutód nélkül megszűnő alapítványnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a törlését elrendelő határozatban kell rendelkezni.

 

3. A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona

(1) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

(2) Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy alapítvány  számára rendelkezhet, ha az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen.

(3) A vagyon a nyilvántartó bíróság által kijelölt alapítványt illeti, ha az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító által megjelölt személy a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(4) A nyilvántartó bíróság a vagyont - a kuratórium és a felügyelőbizottság véleményének figyelembe vételével -az alapítvány céljával azonos célú, ilyen hiányában hasonló célú alapítványnak juttatja. A juttatás elfogadásáról az alapítványnak döntenie kell.

 

A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekre a 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. rendelkezései az irányadóak.

Az Alapítók a jelen Alapító Okiratot  elolvasást és értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírták.

 

Békéscsaba, 2014. május 28.

 

Jenei Éva,

alapító