Kultúra és gazdaság kölcsönhatásának különleges, eddig kellően nem hangsúlyozott jelentősége van Magyarországon és a környező államokban, különösen a jelenleg határokkal elválasztott, ugyanakkor egykor szervesen összetartozó régiókban. Határokon átívelő kulturális és közösségi alapokon működő gazdaságfejlesztési program még nem indult, ezért különösen fontos a szerepe azoknak a kezdeményezéseknek, melyek konkrét célja a perifériára szorult térségek felzárkózásának segítése a kulturális értékek gazdasági hasznosulása által. Az értékek ugyanis képesek megtartó erővé válni, képesek a helyben maradást és a gyarapodást szolgálni. Ezt a megközelítést ki lehet, és ki kell vetíteni a Kárpát-medencében az egymással szomszédos államokra, különösen a közös elveken nyugvó fejlesztéspolitika által érintett európai uniós tagállamokra. Így jutunk el a kulturális alapú gazdaságfejlesztéshez, mint érték- és közösségközpontú tevékenységhez. Ebben nem egyszerűen arról van szó, hogy összegyűjtjük és közzétesszük a kitűnő példákat (az ún. „jó gyakorlatokat”) – mely persze önmagában is rendkívül fontos, hasznos és szükséges tevékenység –, hanem ezt meghaladva, tapasztalatainkat és főleg erőforrásainkat egyesítve, innovatív, komplex összehangoló tevékenységgel határokon átívelő fejlesztési programlehetőségeket tárunk fel és indítunk útjukra.

A lehetőségeink első sorban abból fakadnak, hogy a különböző államokban, régiókban élő közösségek rendelkeznek azonos értékekkel, hagyományokkal és ezekre az azonos értékekre, hagyományokra építve határokon átívelő, kulturális alapú gazdaságfejlesztési programok indíthatók, melyekben tevékenységüket azonos célok érdekében végző, azonos értékeket, hagyományokat átörökítő közösségek innovatív fejlesztési együttműködése valósul meg az adott tevékenység megújítása, korszerűsítése érdekében.  A feltételek létrejöttek ahhoz, hogy a Kárpát-medencében élő közösségeknek azonos, értékalapú fejlődési jövőképe és nagy, közös fejlesztési céljai is legyenek