Bejelentkezés

A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel

 

Szerződött támogatás összege: 48 446 665 Ft, vissza nem térítendő támogatás. 

A projekt támoagtásának mértéke: 100%

A projekt tervezettt befejezési dátuma:  2019.10.31.

Kedvezményezett neve: Életfa Kulturális Alapítvány

  

A projekt tevékenységei:

Évente 6, a projekt időtartama alatt 12 műhelymunka megtartása 6 konvergencia régió különböző településein, különböző felkért szakértők bevonásával, annak érdekében, hogy minél inkább „testközelből”, és minél mélyebben ismerhessük meg a vidéki Magyarország társadalmi problémáit, és megismerhessük az azokra helyben adott válaszokat.

A két év alatt 8 tanulmányút lefolytatása, amelyeken egy-egy tágabb térség problémáit ismerhetjük meg. Mind a műhelymunkák, mind a tanulmányutak célja, hogy a bevont együttműködő partnerek tapasztalatait megosszuk, és megvizsgáljuk, mely tevékenységek, jó gyakorlatok a legalkalmasabbak arra, hogy adaptálásával hozzájáruljon az adott magyarországi térség társadalmi helyzetének javulásához.

A projekt keretében megtörténik az eredmények disszeminációja. A rendezvényeinkre meghívott magyarországi szakértők körében tréningre kerül sor, az érdeklődők számára, ahol megosztjuk gondolatainkat, elképzeléseinket, a megismert jó gyakorlatokat a vizuális művészetek közösségfejlesztő hatásáról. A bemutató után egy kerekasztal beszélgetés keretében kikérjük véleményüket az elhangzottakról, tapasztalataikról, mely visszacsatolást ad a mi tevékenységünkről is. Erre célszerűen a kutatás lefolytatása után kerül sor, annak eredményeit is felhasználva, azt ismertetve a szakemberek számára. A kutatás és összehasonlító elemzés megvalósítása a választott szakmai, szolgáltatási területen legalább két országban, országonként legalább 100-100 fős célcsoport körében valósul meg.

Célunk, hogy a partnerszervezetek saját szakmai kapcsolatrendszerüket egymással megosztva hozzájáruljanak ahhoz, hogy a résztvevő szervezetek nemzetközi szintre tudják kiterjeszteni tevékenységüket.

A projekt keretében megvalósul a kutatásról egy kutatási zárójelentés legalább 120.000 karakter terjedelemben, melyet bárki számára elérhető módon, online formában, közzéteszünk a projekt honlapján, terjesztjük már meglévő és a projekt során kialakuló kapcsolatrendszeren keresztül. További tevékenység adatgyűjtés, dokumentációs rendszer működtetése.

A program során végzett tevékenységek végrehajtásakor kiemelt figyelmet fordítunk az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésének.

 

Ember és Környezete Természettudományos Élményközpont Kialakítása Békéscsabán - EFOP-3.3.6-17-2017-00021


IMG 20181006 185433 1600

Szerződött támogatás összege: 287.828.529 Ft

Támogatás mértéke: 100%

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2020.09.04

Kedvezményezett neve: Életfa Kulturális Alapítvány (konzorciumvezető) és Békés Megyei Könyvtár (konzorciumi tag)

 

 

A projekt rövid bemutatása:

A szakmai program keretében megvalósul a Tudományos Élményközpont kialakítása, programjainak és a programok szakmai tartalmához kapcsolódó tananyagainak kidolgozása, a programok megvalósításában közreműködő műhelyvezetők, program animátorok és pedagógusok felkészítése és képzése 21 köznevelési intézmény, valamint egyetemi hallgatók bevonásával.

A projekt céljai:

A projekt közép- illetve hosszú távon hozzájárul az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez, a korai pályaorientáció megvalósulásához, a természettudományokon alapuló szakmák pályaorientációs korban lévő fiatalok számára történő népszerűsítéséhez, valamint természettudományos képzéseket indító felsőoktatási intézményekbe sikeresen felvett tanulók számának, és így a versenyképes természettudományos szaktudással rendelkezők számának növeléséhez.

Továbbá cél a természettudományos tárgyak népszerűsítése, és azokat olyan formában bemutatni a különböző korosztályoknak, ami felkelti az érdeklődésüket. Megmutatni a programokon keresztül, hogy a természettudomány milyen módon szól a fiatalok közvetlen környezetéről, milyen lehetőségek vannak benne a jövőjük szempontjából. A programokon résztvevők megismerkednek a legmodernebb technológiákkal és a gyakorlati foglalkozások során interdiszciplináris tudást, problémamegoldó gondolkodást szereznek.

A kiemelt témák: informatika, programozás oktatás, robotika, 3D-s nyomtatás, mikroelektronika, mezőgazdasági innováció, egészségfejlesztés.

A projekt honlapja: kollabor.hu  

Közösségi tervezés Békésszentandráson
Közösségi tervezés Békésszentandráson

Az Életfa Kulturális Alapítvány a Nemzeti Művelődési Intézet meghívására 2016. negyedik negyedévében közösségi tervezés pilot projektet valósít meg az alábbiak szerint.

Végső következtetések

A kérdőíves kutatás eredményeit összefoglalva elmondható, hogy a kézműves szakma bizonyos szempontból kiöregedőben van Magyarországon, illetve főként hobbiból végezhető. Romániában ezzel szemben elkezdődött egyfajta megújulás, sokkal több fiatal foglalkozik ilyen tevékenységgel, és jóval többen végzik ezt főállásban. Bár elsősorban a nőket érdekli ez a terület, mégis, főként a termékek vizualizációján keresztül a férfiak is megszólíthatók.

A romániai szakemberek jobban kihasználják a vizualizációs és internetes eszközöket úgy tanulásra, mint termékeik bemutatására, értékesítésre. A magyarországi szakemberek több civil szervezethez tartoznak, jobbak a személyes kapcsolataik és jobbak az információik, eljutási lehetőségeik a kézműves termékeket bemutató, értékesítő vásárokra, mint a romániai szakembereknek. Mindkét csoport szakembereinek nagy igénye lenne termékeit bemutató, értékesítő honlapra, közös üzlethelyiségre. A magyarországi szakemberek szeretnének nyitni a termékeiket felvásárló cégek fel és akár a külföldi turisták vagy piacok felé is, ezért jobban szeretnének tudni idegen nyelven beszélni. A romániai szakembereknek sincs elég kapcsolata cégekkel, de a rendezvényekről sem rendelkeznek elég információval, ugyanakkor szeretnének kapcsolatot építeni a többi kézműves szakemberrel, valamit a termelői üzletláncokkal.

A szakma fennmaradása és továbbélése szempontjából elsősorban képzésekre, táborokra, műhelyekre van szükség, valamint iskolai foglalkozásokra, ahol a jövő nemzedéke megismerheti a népi kézművességet. A képzések terén elsősorban pályázatírási, marketing és fotózási ismeretek bővítését tartják fontosnak. A népi kultúra vizualizációja terén tevékenykedő szakembereket fontos lenne jobban összekapcsolni a kézműves szakemberekkel, akár képzések által, akár egyéb fórumon, hogy jobban megismerjék mire is van szükségük a szakembereknek és megosszák velük tudásukat.

A kapott eredmények összevetése országok szerint

A kapott eredményeket a két országra vonatkoztatva hasonlítjuk össze. Elsősorban azokat a különbségeket vesszük szemügyre, amelyek szignifikánsnak mondhatók, illetve jelentősen eltérnek a két országra nézve és szakmai szempontból is meghatározók.

A nemek aránya szignifikánsan eltér a két szakembertípus között (kézműves és vizuális), vagyis a kézművességgel inkább nők, a vizualizációval inkább férfiak foglalkoznak. Ha a nemek arányát országok szerint vizsgáljuk, szintén szignifikáns különbséget kapunk. Mivel jóval több a vizuális szakember a romániai mintában, így nem meglepő, hogy a romániai mintában jellemzően több a férfi, mint a nő.

A magyarországi szakemberek közt jellemzően több az idősebb, míg a romániai szakemberek közt jóval több a fiatal felnőtt. Ez eredményezheti a végzettségek közötti szignifikáns különbségeket is. A magyarországi szakemberek jellemzően szakiskolai vagy főiskolai végzettséggel rendelkeznek, míg a romániai szakembereket egyetemi vagy ennél magasabb végzettség jellemzi.

Érdekes viszont, hogy jelentős különbséget kapunk országonként, ha azt vizsgáljuk, milyen formában végzik tevékenységüket. Romániában jellemzően több a főállásban tevékenykedő szakember, míg Magyarországon jellemzően hobbiból végzik a tevékenységüket.

A többi kérdésnél a kis elemszám miatt nem jött ki szignifikáns összefüggés, de a kapott eredmények alapján ismertetjük a két célcsoport jellemzőit.

A foglalkozást tekintve szektorok szerint nincs különösebb eltérés a két ország szakemberei között. A nem dolgozók esetében viszont a romániai szakemberek közt nagyobb az aránya a háztartásbelieknek. Mindkét országban a legtöbben gazdálkodnak vagy vállalkozásban dolgoznak, de e tekintetben is jóval nagyobb arányban dolgoznak e szférában a romániai szakemberek, míg a magyarországiak közt többen dolgoznak az állami és önkormányzati szektorban.

A kézműves tevékenységet összehasonlítva elmondható, hogy nagyjából ugyanazokat a mesterségeket űzik, csak különböző arányban. Ami különbség: csak a romániai szakemberek közt találtunk olyat, aki pintér vagy üvegkészítéssel foglalkozik, míg csak a magyarországi szakemberek közt van olyan, aki csipkekészítéssel, kenyérsütéssel, cserépkályha-készítéssel foglalkozik.

A magyarországi szakemberek nagyobb arányban tanulták a kézművességet szakiskolában vagy helyi kézműves csoportban, a romániai szakemberek közt többen maguktól, internetről vagy más településen élő mestertől tanultak.

A tevékenységük anyagi finanszírozását nézve mindkét országban elsősorban saját tőkéjüket használják erre a célra, illetve a termékek eladásából származó bevételt. Ez utóbbi esetében jóval nagyobb arányban tudják a romániai szakemberek visszaforgatni a bevételüket, de ez nem meglepő, hisz jóval többen tudnak ebből főállásban megélni.

A magyarországi szakemberek valamivel többen (11 százalékponttal) tartoznak civil szervezethez, és jóval több (15-el) a szervezeteik száma is, mint a romániai szakembereké.

A termékeik értékesítéséhez és bemutatására használt eszközök szempontjából nincs jelentős eltérés a két célcsoport között. Mindkét országban főként a személyes kapcsolataikat, a kézműves vásári standot és facebook személyes oldalt (a bemutatásnál) használják. Kisebb különbségek megfigyelhetők a facebook üzleti oldal esetében (a romániai szakemberek ezt inkább használják), a saját értékesítő helyiségnél (ezt a magyarországi veszik inkább igénybe), valamint a képes prospektus, instagram, blog, kézműves honlap kapcsán (ez utóbbiakat szintén inkább a romániai szakemberek használják).

Igényeiket nézve mindkét célcsoport egyetért abban, hogy úgy értékesítésre, mint bemutatásra szükségük lenne saját honlapra, nem saját honlapra, és másokkal közös üzlethelyiségre.

A romániai szakemberek viszont jobban szeretnék használni a vásári standokat és a személyes kapcsolatokat is, míg a magyarországi szakembereknek inkább a termékeiket felvásárló cégekre lenne szükségük.

A két ország szakemberei nagyjából megegyeznek abban, hogy milyen okból nem tudják használni az eszközöket: nincs elég pénzük rá, nem értenek eléggé az értékesítéshez, marketinghez és a pályázatíráshoz. A romániai szakemberek számára fontos ok, hogy nincs elég kapcsolatuk kézműves termékeket felvásárló, értékesítő cégekkel, valamint, hogy nincs elég információjuk rendezvényekről, nincs kapcsolatuk más kézműves szakemberekkel.

A magyarországi szakemberek esetében a fentiek mellett fontos még, hogy nem tudnak idegen nyelven kommunikálni.

Mindkét célcsoport egyetértett abban, hogy szükség van képzésekre, táborokra, iskolai kézműves foglalkozásra, műhelyekre. A romániai szakemberek szerint szükség van közös üzlethelyiségre, termelői üzletláncra, önkormányzati támogatásra és törvényre.

A magyarországiak az adattárat, honlapot, érdekképviseletet emelték ki.

A kézműves kultúra vizualizációjával foglalkozó szakemberek esetében elmondható, hogy a magyarországi szakemberek valamivel jobban ismerik azt, hogy a kézműves szakemberek milyen eszközöket használnak a termékeik bemutatására, értékesítésére, mind a romániai szakemberek, viszont mindkét csoport esetében elmondható, hogy nincsenek teljesen tisztában ezzel.

A kézműves szakemberek ismeretbővítése kapcsán is láthatók különbségek a két ország vizuális szakemberei között. A magyarországi kézműves szakembereknek nincs annyira szükségük a közösségi oldalak használatának megismerésére, valamint kapcsolatépítésre, mint ahogy azt gondolnák, viszont marketing ismeretekre annál inkább. A romániai szakemberek az internetes ismereteket értékelik alul, valamint szintén a közösségi oldalak használatát. De mindkét ország szakemberei jól látták azt, hogy fontos a fotózási és pályázatírási ismeretek átadása.

Alkategóriák