Végső következtetések

A kérdőíves kutatás eredményeit összefoglalva elmondható, hogy a kézműves szakma bizonyos szempontból kiöregedőben van Magyarországon, illetve főként hobbiból végezhető. Romániában ezzel szemben elkezdődött egyfajta megújulás, sokkal több fiatal foglalkozik ilyen tevékenységgel, és jóval többen végzik ezt főállásban. Bár elsősorban a nőket érdekli ez a terület, mégis, főként a termékek vizualizációján keresztül a férfiak is megszólíthatók.

A romániai szakemberek jobban kihasználják a vizualizációs és internetes eszközöket úgy tanulásra, mint termékeik bemutatására, értékesítésre. A magyarországi szakemberek több civil szervezethez tartoznak, jobbak a személyes kapcsolataik és jobbak az információik, eljutási lehetőségeik a kézműves termékeket bemutató, értékesítő vásárokra, mint a romániai szakembereknek. Mindkét csoport szakembereinek nagy igénye lenne termékeit bemutató, értékesítő honlapra, közös üzlethelyiségre. A magyarországi szakemberek szeretnének nyitni a termékeiket felvásárló cégek fel és akár a külföldi turisták vagy piacok felé is, ezért jobban szeretnének tudni idegen nyelven beszélni. A romániai szakembereknek sincs elég kapcsolata cégekkel, de a rendezvényekről sem rendelkeznek elég információval, ugyanakkor szeretnének kapcsolatot építeni a többi kézműves szakemberrel, valamit a termelői üzletláncokkal.

A szakma fennmaradása és továbbélése szempontjából elsősorban képzésekre, táborokra, műhelyekre van szükség, valamint iskolai foglalkozásokra, ahol a jövő nemzedéke megismerheti a népi kézművességet. A képzések terén elsősorban pályázatírási, marketing és fotózási ismeretek bővítését tartják fontosnak. A népi kultúra vizualizációja terén tevékenykedő szakembereket fontos lenne jobban összekapcsolni a kézműves szakemberekkel, akár képzések által, akár egyéb fórumon, hogy jobban megismerjék mire is van szükségük a szakembereknek és megosszák velük tudásukat.