A kapott eredmények összevetése országok szerint

A kapott eredményeket a két országra vonatkoztatva hasonlítjuk össze. Elsősorban azokat a különbségeket vesszük szemügyre, amelyek szignifikánsnak mondhatók, illetve jelentősen eltérnek a két országra nézve és szakmai szempontból is meghatározók.

A nemek aránya szignifikánsan eltér a két szakembertípus között (kézműves és vizuális), vagyis a kézművességgel inkább nők, a vizualizációval inkább férfiak foglalkoznak. Ha a nemek arányát országok szerint vizsgáljuk, szintén szignifikáns különbséget kapunk. Mivel jóval több a vizuális szakember a romániai mintában, így nem meglepő, hogy a romániai mintában jellemzően több a férfi, mint a nő.

A magyarországi szakemberek közt jellemzően több az idősebb, míg a romániai szakemberek közt jóval több a fiatal felnőtt. Ez eredményezheti a végzettségek közötti szignifikáns különbségeket is. A magyarországi szakemberek jellemzően szakiskolai vagy főiskolai végzettséggel rendelkeznek, míg a romániai szakembereket egyetemi vagy ennél magasabb végzettség jellemzi.

Érdekes viszont, hogy jelentős különbséget kapunk országonként, ha azt vizsgáljuk, milyen formában végzik tevékenységüket. Romániában jellemzően több a főállásban tevékenykedő szakember, míg Magyarországon jellemzően hobbiból végzik a tevékenységüket.

A többi kérdésnél a kis elemszám miatt nem jött ki szignifikáns összefüggés, de a kapott eredmények alapján ismertetjük a két célcsoport jellemzőit.

A foglalkozást tekintve szektorok szerint nincs különösebb eltérés a két ország szakemberei között. A nem dolgozók esetében viszont a romániai szakemberek közt nagyobb az aránya a háztartásbelieknek. Mindkét országban a legtöbben gazdálkodnak vagy vállalkozásban dolgoznak, de e tekintetben is jóval nagyobb arányban dolgoznak e szférában a romániai szakemberek, míg a magyarországiak közt többen dolgoznak az állami és önkormányzati szektorban.

A kézműves tevékenységet összehasonlítva elmondható, hogy nagyjából ugyanazokat a mesterségeket űzik, csak különböző arányban. Ami különbség: csak a romániai szakemberek közt találtunk olyat, aki pintér vagy üvegkészítéssel foglalkozik, míg csak a magyarországi szakemberek közt van olyan, aki csipkekészítéssel, kenyérsütéssel, cserépkályha-készítéssel foglalkozik.

A magyarországi szakemberek nagyobb arányban tanulták a kézművességet szakiskolában vagy helyi kézműves csoportban, a romániai szakemberek közt többen maguktól, internetről vagy más településen élő mestertől tanultak.

A tevékenységük anyagi finanszírozását nézve mindkét országban elsősorban saját tőkéjüket használják erre a célra, illetve a termékek eladásából származó bevételt. Ez utóbbi esetében jóval nagyobb arányban tudják a romániai szakemberek visszaforgatni a bevételüket, de ez nem meglepő, hisz jóval többen tudnak ebből főállásban megélni.

A magyarországi szakemberek valamivel többen (11 százalékponttal) tartoznak civil szervezethez, és jóval több (15-el) a szervezeteik száma is, mint a romániai szakembereké.

A termékeik értékesítéséhez és bemutatására használt eszközök szempontjából nincs jelentős eltérés a két célcsoport között. Mindkét országban főként a személyes kapcsolataikat, a kézműves vásári standot és facebook személyes oldalt (a bemutatásnál) használják. Kisebb különbségek megfigyelhetők a facebook üzleti oldal esetében (a romániai szakemberek ezt inkább használják), a saját értékesítő helyiségnél (ezt a magyarországi veszik inkább igénybe), valamint a képes prospektus, instagram, blog, kézműves honlap kapcsán (ez utóbbiakat szintén inkább a romániai szakemberek használják).

Igényeiket nézve mindkét célcsoport egyetért abban, hogy úgy értékesítésre, mint bemutatásra szükségük lenne saját honlapra, nem saját honlapra, és másokkal közös üzlethelyiségre.

A romániai szakemberek viszont jobban szeretnék használni a vásári standokat és a személyes kapcsolatokat is, míg a magyarországi szakembereknek inkább a termékeiket felvásárló cégekre lenne szükségük.

A két ország szakemberei nagyjából megegyeznek abban, hogy milyen okból nem tudják használni az eszközöket: nincs elég pénzük rá, nem értenek eléggé az értékesítéshez, marketinghez és a pályázatíráshoz. A romániai szakemberek számára fontos ok, hogy nincs elég kapcsolatuk kézműves termékeket felvásárló, értékesítő cégekkel, valamint, hogy nincs elég információjuk rendezvényekről, nincs kapcsolatuk más kézműves szakemberekkel.

A magyarországi szakemberek esetében a fentiek mellett fontos még, hogy nem tudnak idegen nyelven kommunikálni.

Mindkét célcsoport egyetértett abban, hogy szükség van képzésekre, táborokra, iskolai kézműves foglalkozásra, műhelyekre. A romániai szakemberek szerint szükség van közös üzlethelyiségre, termelői üzletláncra, önkormányzati támogatásra és törvényre.

A magyarországiak az adattárat, honlapot, érdekképviseletet emelték ki.

A kézműves kultúra vizualizációjával foglalkozó szakemberek esetében elmondható, hogy a magyarországi szakemberek valamivel jobban ismerik azt, hogy a kézműves szakemberek milyen eszközöket használnak a termékeik bemutatására, értékesítésére, mind a romániai szakemberek, viszont mindkét csoport esetében elmondható, hogy nincsenek teljesen tisztában ezzel.

A kézműves szakemberek ismeretbővítése kapcsán is láthatók különbségek a két ország vizuális szakemberei között. A magyarországi kézműves szakembereknek nincs annyira szükségük a közösségi oldalak használatának megismerésére, valamint kapcsolatépítésre, mint ahogy azt gondolnák, viszont marketing ismeretekre annál inkább. A romániai szakemberek az internetes ismereteket értékelik alul, valamint szintén a közösségi oldalak használatát. De mindkét ország szakemberei jól látták azt, hogy fontos a fotózási és pályázatírási ismeretek átadása.