Bejelentkezés

VARIART KFT.

Alapító, működtető: Vargyasi Melinda

A cég székhelye Sepsiszentgyörgyön van, évekig magánvállalkozóként, otthonról dolgozott. 2010-ben bejegyezte a Variárt KFT, a frissen létrejött Inkubátor házban kapott székhelyet, rendelésre méretes szabóságot (alkalmi ruhák) működtetett, vásárokon népies ruhákkal jelentkezett.

2014-ben OKJ képzésre jelentkezett a Békéscsabai Kézi és gépi hímző sepsiszentgyörgyi kihelyezett képzésére. Erre a szakképesítésre építve végezte el Békéscsabán a játszóházvezetői, oktatói, majd viseletkészítői kurzusokat.

2014-ben a Guzsalyas Alapítvány felkérésére tartotta meg első szabó-varró tanfolyamát, az alapítvány székhelyén. Ezt követően több felkérést is kapott, Kézdivásárhelyen civil szerveződésű csoportot, Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Népiskolánál tanított három éven keresztül, kidolgozva a szakképzés módszertanát és akreditáltatva a bukaresti szakintézmények által.

Mára főként egyedi, kézi hímzésű modern viseletek varrásával foglalkozik, szakmai rendezvények előadója, hímzőkört, varrókört vezet, zsürizett alkotásai vannak a Hagyományok Háza által, kiállításokon vesz részt viseleteivel.

Termékei kötődése a népi kultúrához: a ruhák, ruhakiegészítők díszítése a  magyar minta világból merítkezik, a hímzések kézzel készülnek.

Vizuális kommunikáció: az egyszerű vonalvezetésű ruhákhoz jól alkalmazza a diszkrét himzéseket, ruhái kényelmesek, a mai ízléskultúrába illeszkednek.

Kultúra és közösség erősítő funkciója: oktatói tevékenysége által népszerűsíti,   a magyar hagyományos mintavilágot, oktatói tevékenysége közösségépítő, a kiállításra, eladásra szánt ruhák közül esetenként a tanítványait is bevonja az elkészítés folyamatába.

Termékek funkcionalitása a mai korban, igazodás a vásárlói követelményekhez: a szabásban, anyaghasználatban a mai kor igényeihez alkalmazkodik, vevőköre meghatározott, a középkorú, az ízlésében, stílusában kialakult középrétegből kerül ki.

Innovációs folyamatok, termékek (cégfejlesztésben, termékfejlesztésben): A cégfejlesztés folyamatában felismerte a tanulás, szakképzés fontosságát, folyamatosan képezi magát.  Mindig új terméket próbálnak kínálni a vevőkörnek, formavilágában, anyaghasználatában követve a divatot. Oktatói tevékenységével bővítette a cég tevékenységi körét, az oktatási folyamatokban megszerzett visszajelzéseket beépíti az agyag- és mintahasználatba. 

Marketing ismeretek és azok használata: Az Inkubátor házban részt vett management képzéseken. Termékeit a világhálón népszerűsíti: Facebook, Instagram, Pinterest. Elmondása szerint, mára már a nyomtatott reklámnak nincs értéke, vevőkörének 70-80%-a innen informálódik. 

Erőssége: folyamatos részvétel a szakképzéseken, oktatói munkával szélesíti ismeretségi körét, tapasztalatait. Munkáit igényesség jellemzi. A termékelőállításban a rugalmasság, a kísérletezés szerepet kap, igazodva a piac igényeihez, de nem adva fel kötődését a népi kötődéshez sem.

A népi kézművesség  - vizuális kultúra –termékfejlesztés – értékesítés kapcsolatában

  1.   KEMECSE MANUFAKTÚRA

Fazakas műhely, Sepsiszentkirályban, Sepsiszentgyörgytől 7 km-re. Két alapító működteti:  Tamás, autodidakta fazakas, Kolumbán Hanna, grafikus, egy éves időtartamban fazakas tanfolyam résztvevője.

Műhelyüket vidékfejlesztési alapból elnyert pályázattal korszerűsítették.

Termékeiket vásárokban, ismeretségi körben, áruházlánc keretén belül terjesztik.

Termék megjelenítésként – a grafikustársnak köszönhetően -  weboldalt, facebook oldalt, rövid filmek, termékkatalógust, szórólapokat készítenek, kezdetben magasabb szintű kivitelezésben, mint a kerámia.

Erősség:

-          felszerelt műhely

-          Rendelkezik saját reklám szakemberrel

-          Állandó alkalmazottak

-          Állandó megrendelések

Hiányosság:

-          Szakmai képzéseken való részvétel hiánya

-          Szakemberektől a visszajelzések hiánya

  1. Virágoskuti Biogazdaság

Tulajdonos: Rózsa Péter

25 hektáron gazdálkodnak, itt is laknak és itt vannak az üzemeik is, vagyis mindent helyben termesztenek, tenyésztenek és itt dolgozzák fel, értékesítik termékeiket. Ez a portékák 90 %-ra igaz. 5 hektár erdőt és 4 hektár gyepet is magába foglal a gazdaság, a többi területen szántóföldi növényeket, takarmányt (kukoricát, tönkölybúzát, zabot, lucernát, sütőtököt, babot, csicsókát) termelnek biodinamikus módszerekkel.

Az  egy részében télen is fűthető fóliasátruk 5 hektáros, ebben termesztik a gyümölcseik egy részét is, fák is találhatók benne. Mivel a biogazdálkodáshoz komposzt kell, az állattenyésztést is beindították, hiszen a növénytermesztéshez trágya, természetes tápanyag kell. Szürkemarhát, mangalicát, rackát, szamarat, teheneket, aprómajorságot tartanak. Ezzel elindult a tej és tejtermék termelés, sajtkészítés is.

Termékeiket helyben, biopiacokon értékesítik, valamint az igényesen Makovecz iroda által tervezett vendéglőjükben lehet elfogyasztani a saját termesztésű növényekből, húsokból, alkoholos és alkoholmentes italokból előállított ételeket, italokat.

Termékei (tárgyi szellemi) kötődése a népi kultúrához: hagyományos növénytermesztés és állattenyésztés, hagyományos ételkínálat a vendéglőben.

Kultúra és közösség erősítő funkciója: magyar népi kultúra népszerűsítő jellegű az egyes magyar állatfajok tartása (racka, mangalica, magyar szürkemarha), hortobágyi csikós bemutatók szervezése, magyaros ételek készítése

Termékek funkcionalitása a mai korban, igazodás a vásárlói követelményekhez: kialakította saját vásárlóközönségét, felismerte a biogazdaság fontosságát és életképességét a XXI. században.

Innovációs folyamatok, termékek (cégfejlesztésben, termékfejlesztésben): folyamatos termékfejlesztés.

 

Erőssége:  a biogazdaság példaértékű, “több lábon áll”, növény, állattenyésztés, feldolgozott termékek eladása, vendéglátás, kézműves táborok szervezése, növénynemesítés, stb. Önnfenntartó, nem szorul külső (állami, Uniós támogatásra).

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

Időpont: 2019. április 5-6.

Helyszín: Békéscsaba

Téma: Egyéb kézműves termékek vizuális megjelenítését tanulmányozó műhelymunka (jelenlegi helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei)

A műhelymunka első napján a textil, élelmiszer, kozmetikum és használati tárgyak körébe nem tartozó egyéb termékeket előállító meghívott kézművesek adtak tájékoztatást termékbemutatóval egybekötve az általuk végzett tevékenységekről, termékekről.

Magyarországról:

-       Balatoni Tibor: fafaragással foglalkozik, díszítő faragással és tárgyalkotó faragással. A Népművészeti Egyesülettel játszó teret és emlék parkokat faragnak településükön. A kézműves tudás tanítását, átadását tekinti a legfontosabbnak.

-       Pásztor Zsolt: kender termesztésével foglalkozik és ebből a növényből funkcionális termékek előállítását végzi. Fontosnak tartja a térségi termelői összefogást.

-       Hanyecz Adél: elkötelezett a természetes alapanyagból készülő használati tárgyak készítése mellett, műhely kialakításán, korszerűsítésén dolgozik Csongrád megyében.

-       Ivanics Anna: több éve végez piacépítő munkát egyedi kendertermékekkel első sorban az öltözet kiegészítői tárgykörben.

Felvidékről (Szlovákiából):

-       Kovács Márton: Gömörben bőr használati tárgyakat készít, igyekszik piaci részesedést szerezni, hosszabb távon ebből kíván megélni. Honlapot is működtet.

-       Nagy György: Vághosszúréten kézműves házat működtetnek, a népművészeti tartalom megtartásával készítenek használati tárgyakat. Létrehozták a Felvidéki Magyar Kézműves Szövetséget, mellyel ösztöndíj programot terveznek működtetni a mesterségek népszerűsítése érdekében

A rendezvény második napján a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Molnár Előd, Csiga Tamás, Szabó Péter, Major Gyula) tartottak szemléletes előadást és bemutatót az egyéb kézműves termékek színvonalas vizuális megjelenítésének jó példáiról (fotókiállítás, illetve élményfilm).

Ezt követően a meghívott magyarországi és felvidéki egyéb kézműves termékeket előállítók a termékek vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről tartottak innovatív konzultációt.

  1. Hudák család kézműves műhelye

A Hudák család második generációt átfogóan, családi vállalkozásként  állítja elő termékeit. A vállalkozás nagy változáson ment keresztül az évek folyamán. Kezdetben az édesanya, Hudák Józsefné Szövő Népi Iparművész , kézi szövőműhelyként működtetett 1989. Ide csatlakozott be Hudák Mariann, aki  több mint kétszáz alkotása zsűrizett, népi iparművészeti termék. Felmérve, hogy elsősorban a magyar polgári és nemesi viseletekre van nagyobb kereslet ezekre koncentráltan állítják elő magyaros motívumokkat, zsinórmintával díszített női és férfi ruháikat.

Csorváson a családi szövőműhelyt, pályázati támogatásból  alkotó-látógató-szórakoztató központtá fejlesztették, ahol a látogatók a kiállító térben megtekinthetik a termékskálát,  vásárolhatják az előállított termékeket, az ebédlőben rendezvényszervezésre és étkezésre van lehetőség.

Erősség:

- Bemutató üzletük igényes , termékismertetésük korszerű.

- Kötődik a hagyományhoz

- termékeik vizuális kommunikációjára nagy hangsúlyt fektetnek

- termékeiknek kultúra és közösségerősítő funkciót tulajdonítanak, újrahonosítva a zsinordíszítéses polgári ruhák magyaroszági használatát, illetve azok a törekvések (bemutatókon, kiállításokon való részvétel) hogy, a  nemzetközi köztudatba is beillesszék termékeiket, mint hungarikumot.

- innováció: Csorváson létrehozott többfunkciós központ

Hiányosság:

- Vizuáis megjelenésük – felvételek a ruhákról, katalógus gyenge kivitelű, szakember bevonásával  nagyobb, az igényesebb célközönséget is meg tudnának célozni.

Alkategóriák