- Részletek
- Szülőkategória: Projektek
- Kategória: EFOP 5.5.2.
Innnovációs módszertan alkalmazása, adaptálása
- Probléma, hogy a hagyományos kultúra alkalmazása során kevéssé gondolunk az innováció lehetőségére és különösen gyenge pont az innovációs módszerek alkalmazása (pl. termékfejlesztés, közös munka területén).
- Ugyanakkor a kritika nélküli módszer átvétel magában hordozza annak kockázatát, hogy éppen a kultúramegtartó alapréteg sérül egy kritika nélküli innovációs módszertan átvétele során
- Mindezek érdekében fontos feladat a kulturális örökség továbbéléséért dolgozó szakemberek körében a korszerű innovációs módszerek megismertetése, a termék- és/vagy szolgáltatásfejlesztés lépéseinek feltárása és alkalmazása. Ugyanakkor fontos az is, hogy a fejlesztési folyamat minden pontjában történjen meg a visszacsatolás, amely által biztosítható, hogy a fejlesztés úgy történjen meg, hogy abban az alapértékek ne sérüljenek, hanem kiteljesedjenek.
- Kiinduló szemléleti bázis a lean startup metodológia termék- és szolgáltatásfejlesztés célú alkalmazása - ezen belül gyors forgású fejlesztési ciklusok alkalmazása, minimálisan működő modellek (MVP) megalkotása, tesztelése stb.
- Részletek
- Szülőkategória: Projektek
- Kategória: EFOP 5.5.2.
Tanulmányozni kívánt szolgáltatás: Kulturális örökséghez kapcsolódó kézműves termékek vizuális megjelenítésének, bemutatásának jelenlegi helyzete, fejlesztési lehetőségek feltárása.
A tárgyalkotó népművészet jelenlegi helyzetéből megállapítható, hogy kulturális örökségünk ezen részének fennmaradása, továbbélése múlik azon, hogy megtaláljuk-e ezeknek a mesterségeknek, tárgyaknak a helyét a mai kor kultúrájában.
Kulcsfogalmak: hagyomány és korszerűség, hagyomány és innováció
- Hagyomány: identitás - kulturális alap, biztonság, amely biztosítja az önazonosságot
- Korszerűség: mai problémákra adott releváns válaszok - szükséglet alapú tevékenység (valaha a hagyományos kultúra is korszerű problémamegoldó eszköz volt)
- Feladat a kettő megközelítés újra egyesítése - vagyis az identitást jelentő hagyomány réteg mai korszerű formában való megjelenése - ennek érdekében a hagyományos műveltségben nem ismert tervezési és termék/szolgáltatásfejlesztési módszerek adaptációja úgy, hogy az eredeti értékrend ne sérüljön, hanem kiteljesedjen. (pl. hagyományos motívum kincsünk mai formavilágba adaptálása, új.korszerűbb technológiával megalkotni mindennapi használati tárgyainkat, természetes alapú, őseink által használt anyagok felhasználásával )
- Részletek
- Szülőkategória: Projektek
- Kategória: EFOP 5.5.2.
Összességében tehát a közvetlen, elsődleges célcsoport mindazon szakemberek köre, akik a népi kézműves- és a vizuális kultúra terén tevékenykednek, és hozzá tudnak járulni ahhoz az ismeret-átadáshoz, amely a projektünk céljainak elérése érdekében szükséges.
Bevonásuk elsősorban a korábbi szakmai kapcsolatok révén történik. A projektindító megbeszélés egyik fontos témája lesz azon szereplők közös kiválasztása, akiket szakértőnként fel szeretnénk kérni a tudásmegosztásra. Egy részük személye a közös kapcsolati hálón keresztül már ismert, de biztosak vagyunk abba, hogy a partnerségi együttműködésbe bevont nemzetközi (külhoni) szervezetek és felkért partnerek ezzel kapcsolatban jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, ismerik azokat a helyi szereplőket, akik a legtöbbet tették közösségük fejlődéséért, identitásuk, összetartozásuk erősödéséért. Ezek után megtörténik a kapcsolatfelvétel az érintettekkel, és megszervezzük a projektben való részvételüket, amennyiben kinyilvánítják együttműködési szándékukat.
Közvetett célcsoport azon magyarországi konvergencia régióban élő népesség, elsősorban kézműves alkotók és vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek köre, amely a projekt keretében rendezett műhelymunkákon, tanulmányutakon átvett jó gyakorlatokat, tapasztalatokat a közvetlen célcsoportba tartozó szakemberek közvetítésével megismerhetik, annak eredményeit kipróbálhatják.
A projekt megvalósítása során különös figyelmet fordítunk az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére, így már a közvetlen célcsoportba tartozó szakemberek kiválasztásánál előnyben részesítjük a hátrányos helyzetűeket, illetve megváltozott munkaképességű személyeket.
- Részletek
- Szülőkategória: Projektek
- Kategória: EFOP 5.5.2.
A projekt kapcsán a következő célcsoportokat kell megvizsgálnunk:
- népi kézműves alkotók,
- kézművesekkel foglalkozó szervezetek,
- vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek.
- Vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek
A vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek köre kevésbé jól körülhatárolható, mint az előző két kategória. Jelen projekt tekintetében ide soroljuk mindazokat a kreatív ipari szakembereket, akik képességeik és szándékaik alapján részt vehetnek kézműves termékek formatervezésével (dizájn), ezek fotó-, videó- és 3D technológiákkal történő megjelenítésével, a termékek népszerűsítését és értékesítését szolgáló marketingfolyamatok tervezésével, megvalósításával kapcsolatos feladatokban. Ezeket a szakembereket a kreatív ipar szereplői közt találjuk meg.
Kreatív iparág: ágazat, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan alágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma. (forrás: Zöld Könyv – a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról)
A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) felkérésére a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) által 2005-ben és 2009-ben, nemzetközileg elfogadott, egységes módszertani útmutató alapján elvégzett, a kreatív ágazatok gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási arányainak mérését célzó felmérés készült. Ebből látható, hogy a magyar gazdaságban is érvényesült az a nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető trend, hogy a kreatív ágazatok a gazdaság hajtómotorjai, amelyek a nemzetgazdasági átlagát meghaladó ütemű növekedést tudtak felmutatni. A 2002. és a 2006. évi magyar adatok is azt mutatják, hogy a szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének – összehasonlító árakon számított – évi átlagos növekedése jóval meghaladta a nemzetgazdaság évi átlagos növekedésének ütemét. A vizsgált időszakban a magyar gazdaságban a bruttó hozzáadott érték évi átlagos növekedése 4,3% volt, míg a teljes kreatív ipari szektor évente 7,2%- kal növekedett.
- Részletek
- Szülőkategória: Projektek
- Kategória: EFOP 5.5.2.
A projekt kapcsán a következő célcsoportokat kell megvizsgálnunk:
- népi kézműves alkotók,
- kézművesekkel foglalkozó szervezetek,
- vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek.
- Kézművesekkel foglalkozó szervezetek
A népi kézművesség területével többféle intézménytípus és szervezet foglalkozik ma Magyarországon. Ezen intézmények, szervezetek a következők: csúcs-intézmény a Hagyományok Háza, mint az ágazattal foglalkozó minisztérium háttérintézménye. Az intézmények sorába a közművelődési, közgyűjteményi, oktatási intézmények tartoznak. A szervezetek közé a civilszféra különböző megjelenéseit soroljuk: egyesületek, alapítványok, egyéb szervezetek pl. a LEADER szervezetek, itt tartjuk számon azokat az egyéni/társas vállalkozókat, egyéni alkotókat, akik a „köz” számára látogatható műhelyeket, galériákat hoztak létre és tartanak fenn, mintegy működő intézményként.
A fentebb említett 2013-ban készült kérdőíves felmérés a következő intézményi, szervezeti formákra, kategóriákra készült el és próbált információhoz jutni: népi kézműves civil szervezet, népi kézművességet oktató képző intézmény és szervezet, népi kézműves alkotóház, nyitottműhely, műhelygaléria, speciális népi kézműves gyűjtemény.
A beérkezett, ill. az internet felhasználásával szerzett és összegzett információk alapján 2013-as állapot szerint, a kategóriánkénti szervezeti megoszlás a következőket mutatja:
- ● népi kézműves civil szervezet: 81
- ● képző intézmény és szervezet: 17
- ● népi kézműves alkotóház: 33
- ● nyitottműhely: 173
- ● műhelygaléria: 61
- ● speciális népi kézműves gyűjtemény: 37
Ez összesen 402 népi kézművességgel foglalkozó intézményt, szervezetet jelent.
Területi elhelyezkedésüket vizsgálva az intézmények és szervezetek mennyiségi eltéréseket mutatnak. Az ország területén az elkészült kataszter alapján kimutatható, hogy a rögzített intézmények/szervezetek 214 településen helyezkednek el.
A kérdőíves felmérés kitér a szervezetek gazdasági, infrastrukturális és személyi nehézségeire is. A feldolgozott válaszokból kirajzolódó legjellemzőbb nehézségeket jól tükrözik a fentebb bemutatott SWOT analízis következtetései, miszerint a szektor jelentős anyagi és emberi erőforrás-hiánnyal küzd, valamint hiányoznak a korszerű menedzsment és marketing ismeretek, a közös vizuális megjelenítés stratégiája.
A szervezetek országos területi eloszlási adatai arra engednek következtetni, hogy azokban a megyékben, ahol évtizedek óta meghatározó szervezetek/intézmények/egyének irányítják a munkát, ott szélesebb intézményi és szervezeti hátteret tudtak maguk mögé sorakoztatni. Ezzel tudatosan építve, szélesítve az e területen folyó tevékenységet, jelentős értéket hozva létre, mind az alkotás terén, mind pedig annak tartalmi, szakmai hátterének feltárásában, rögzítésében, továbbfejlesztésében, oktatásában, vagyis továbbörökítésében.