Bejelentkezés

Összességében tehát a közvetlen, elsődleges célcsoport mindazon szakemberek köre, akik a népi kézműves- és a vizuális kultúra terén tevékenykednek, és hozzá tudnak járulni ahhoz az ismeret-átadáshoz, amely a projektünk céljainak elérése érdekében szükséges.

Bevonásuk elsősorban a korábbi szakmai kapcsolatok révén történik. A projektindító megbeszélés egyik fontos témája lesz azon szereplők közös kiválasztása, akiket szakértőnként fel szeretnénk kérni a tudásmegosztásra. Egy részük személye a közös kapcsolati hálón keresztül már ismert, de biztosak vagyunk abba, hogy a partnerségi együttműködésbe bevont nemzetközi (külhoni) szervezetek és felkért partnerek ezzel kapcsolatban jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek, ismerik azokat a helyi szereplőket, akik a legtöbbet tették közösségük fejlődéséért, identitásuk, összetartozásuk erősödéséért. Ezek után megtörténik a kapcsolatfelvétel az érintettekkel, és megszervezzük a projektben való részvételüket, amennyiben kinyilvánítják együttműködési szándékukat.

Közvetett célcsoport azon magyarországi konvergencia régióban élő népesség, elsősorban kézműves alkotók és vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek köre, amely a projekt keretében rendezett műhelymunkákon, tanulmányutakon átvett jó gyakorlatokat, tapasztalatokat a közvetlen célcsoportba tartozó szakemberek közvetítésével megismerhetik, annak eredményeit kipróbálhatják.

A projekt megvalósítása során különös figyelmet fordítunk az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére, így már a közvetlen célcsoportba tartozó szakemberek kiválasztásánál előnyben részesítjük a hátrányos helyzetűeket, illetve megváltozott munkaképességű személyeket. 

A projekt kapcsán a következő célcsoportokat kell megvizsgálnunk:

  1. népi kézműves alkotók,
  2. kézművesekkel foglalkozó szervezetek,
  3. vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek.
  1. Vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek

A vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek köre kevésbé jól körülhatárolható, mint az előző két kategória. Jelen projekt tekintetében ide soroljuk mindazokat a kreatív ipari szakembereket, akik képességeik és szándékaik alapján részt vehetnek kézműves termékek formatervezésével (dizájn), ezek fotó-, videó- és 3D technológiákkal történő megjelenítésével, a termékek népszerűsítését és értékesítését szolgáló marketingfolyamatok tervezésével, megvalósításával kapcsolatos feladatokban. Ezeket a szakembereket a kreatív ipar szereplői közt találjuk meg.

Kreatív iparág: ágazat, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan alágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma. (forrás: Zöld Könyv – a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról) 

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) felkérésére a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) által 2005-ben és 2009-ben, nemzetközileg elfogadott, egységes módszertani útmutató alapján elvégzett, a kreatív ágazatok gazdasági teljesítményének és foglalkoztatási arányainak mérését célzó felmérés készült. Ebből látható, hogy a magyar gazdaságban is érvényesült az a nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető trend, hogy a kreatív ágazatok a gazdaság hajtómotorjai, amelyek a nemzetgazdasági átlagát meghaladó ütemű növekedést tudtak felmutatni. A 2002. és a 2006. évi magyar adatok is azt mutatják, hogy a szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének – összehasonlító árakon számított – évi átlagos növekedése jóval meghaladta a nemzetgazdaság évi átlagos növekedésének ütemét. A vizsgált időszakban a magyar gazdaságban a bruttó hozzáadott érték évi átlagos növekedése 4,3% volt, míg a teljes kreatív ipari szektor évente 7,2%- kal növekedett. 

A projekt kapcsán a következő célcsoportokat kell megvizsgálnunk:

  1. népi kézműves alkotók,
  2. kézművesekkel foglalkozó szervezetek,
  3. vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek.
  1. Kézművesekkel foglalkozó szervezetek

A népi kézművesség területével többféle intézménytípus és szervezet foglalkozik ma Magyarországon. Ezen intézmények, szervezetek a következők: csúcs-intézmény a Hagyományok Háza, mint az ágazattal foglalkozó minisztérium háttérintézménye. Az intézmények sorába a közművelődési, közgyűjteményi, oktatási intézmények tartoznak. A szervezetek közé a civilszféra különböző megjelenéseit soroljuk: egyesületek, alapítványok, egyéb szervezetek pl. a LEADER szervezetek, itt tartjuk számon azokat az egyéni/társas vállalkozókat, egyéni alkotókat, akik a „köz” számára látogatható műhelyeket, galériákat hoztak létre és tartanak fenn, mintegy működő intézményként.

A fentebb említett 2013-ban készült kérdőíves felmérés a következő intézményi, szervezeti formákra, kategóriákra készült el és próbált információhoz jutni: népi kézműves civil szervezet, népi kézművességet oktató képző intézmény és szervezet, népi kézműves alkotóház, nyitottműhely, műhelygaléria, speciális népi kézműves gyűjtemény.

A beérkezett, ill. az internet felhasználásával szerzett és összegzett információk alapján 2013-as állapot szerint, a kategóriánkénti szervezeti megoszlás a következőket mutatja: 

  • ●       népi kézműves civil szervezet: 81 
  • ●       képző intézmény és szervezet: 17 
  • ●       népi kézműves alkotóház: 33 
  • ●       nyitottműhely: 173 
  • ●       műhelygaléria: 61 
  • ●       speciális népi kézműves gyűjtemény: 37

Ez összesen 402 népi kézművességgel foglalkozó intézményt, szervezetet jelent.

Területi elhelyezkedésüket vizsgálva az intézmények és szervezetek mennyiségi eltéréseket mutatnak. Az ország területén az elkészült kataszter alapján kimutatható, hogy a rögzített intézmények/szervezetek 214 településen helyezkednek el.

A kérdőíves felmérés kitér a szervezetek gazdasági, infrastrukturális és személyi nehézségeire is. A feldolgozott válaszokból kirajzolódó legjellemzőbb nehézségeket jól tükrözik a fentebb bemutatott SWOT analízis következtetései, miszerint a szektor jelentős anyagi és emberi erőforrás-hiánnyal küzd, valamint hiányoznak a korszerű menedzsment és marketing ismeretek, a közös vizuális megjelenítés stratégiája.

A szervezetek országos területi eloszlási adatai arra engednek következtetni, hogy azokban a megyékben, ahol évtizedek óta meghatározó szervezetek/intézmények/egyének irányítják a munkát, ott szélesebb intézményi és szervezeti hátteret tudtak maguk mögé sorakoztatni. Ezzel tudatosan építve, szélesítve az e területen folyó tevékenységet, jelentős értéket hozva létre, mind az alkotás terén, mind pedig annak tartalmi, szakmai hátterének feltárásában, rögzítésében, továbbfejlesztésében, oktatásában, vagyis továbbörökítésében.

A projekt kapcsán a következő célcsoportokat kell megvizsgálnunk:

  1. népi kézműves alkotók,
  2. kézművesekkel foglalkozó szervezetek,
  3. vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek.
  1. Népi kézműves alkotók

A népi kézműves alkotók és a kézművesekkel foglalkozó szerveztek tekintetében a legaktuálisabb és legteljesebb körű felmérés a 2013-ban a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából készült  Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I.

Az elemzés 4122 alkotóra terjed ki, akik Magyarország 862 településén élnek. Magyarország 3155 településnek mindössze 27 %-án találjuk meg a népi kézművesség képviselőit. A megyék ebben a tekintetben is jelentősen eltérnek egymástól. Békés, Csongrád és Pest megyében a települések több mint felén dolgoznak alkotók, ezzel szemben Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében a 20%-ot sem éri el a kézművesek által lakott települések aránya. A megyék közötti jelentős eltérés okai között megtaláljuk a szervezettséget. Meghatározó, hogy volt-e, van-e olyan intézmény/intézmények, szervezet/szervezetek, amelyek fontosnak vélték/vélik az alkotók összefogását, szakmai érdekvédelmét, menedzselését.

Az elmúlt évtizedekben paradigmaváltás következett be. A paraszti gazdálkodáshoz, életmódhoz szervesen kötőtő népi kézművesség a városokban él tovább. A falvak ez irányú sajátos értékei összezsugorodtak, vagy esetleg eltűntek.

Megfigyelhető - a stratégia szempontjából egyik kitörési pont lehet - hogy, azokon a településeken, ahol a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) tagszervezetei működnek, vagyis van szervezet, van közösség, az alkotók száma az azonos település nagysághoz viszonyítva magas.

 A kézműves ismeretek újratanulása is a városokhoz, az ott működő szervezetekhez kötődik. Ezeken a helyeken lehet megszerezni a szakterület OKJ végzettségét vagy a tanúsítványt. Ahol képzőközpontok működnek szintén magas az alkotók száma. Budapest 445 fő, Békéscsaba 84 fő, Zalaegerszeg 73 fő Nádudvar 16 fő.

Tapasztalati adatok állnak rendelkezésre, amelyből kiderül, hogy a népi kézművességgel foglalkozó alkotók zöme középkorú, de inkább idős ember. A legnagyobb gondot az utánpótlás jelenti. Ennek okai között megtalálható a terület alacsony társadalmi presztízse, továbbá az a tény, hogy a gyerekek az iskolai tanulás során nem ismerkednek meg a népi kézművességgel, így az nem is válhat vonzóvá számukra. A 4122 alkotó 66%-a nő.

A probléma feltárás során megállapítottuk, hogy a következő feladatokat kell megoldanunk a hagyományos kézműves termékek továbbélése érdekében:

A kreatív iparban dolgozó szakembereket meg kell ismertetnünk a hagyományos kézműves szektor sajátosságaival, jelenlegi helyzetével, bemutatva az együttműködésben rejlő lehetőségeket, annak érdekében, hogy hatékony együttműködések jöhessenek létre a hagyományőrző és a kreatívipari szakemberek kölcsönös részvételével.

  • Amikor egy kreatív szakembernek meg kell terveznie a megrendelő vizuális bemutatását, bele kell helyezkednie a megrendelő helyzetébe, meg kell ismernie ahhoz, hogy vonzó, de egyben reális képet tudjon róla közvetíteni. Mivel a két szektor - a hagyományőrző kézművesség és a modern kreatív ipar - eddig csak elvétve találkozott egymással, a projekt során a különböző területekről érkező szakemberek folyamatos együttműködése lehetővé teszi, hogy közösen feltárjuk a lehetőségeket.

Alkategóriák