Bejelentkezés

  1.   Adatgyűjtés, dokumentációs rendszer működtetése.

A projekt kapcsán megvalósuló kutatást a határon túli kutatásokban szakértőnek számító szakmai szervezet bevonásával valósítjuk meg. A kutatást személyes, valamint on-line kérdezés módszerével, papír alapú kérdőív, online kérdőív, strukturált interjú eszközeivel végezzük. Ennek részleteit lásd a 8. fejezetben. Elkészül az összehasonlító kutatási zárójelentés legalább 120.000 karakter terjedelemben, melyet bárki számára elérhető módon, on-line formában, közzéteszünk.

A projekttel kapcsolatos intézményenkénti önálló munkát, a közös munkát és a találkozásokat honlapon dokumentáljuk (a támogatást igénylő szervezet/konzorcium). A program során feltöltünk legalább 100 bejegyzést (bejegyzésenként legalább 800 karakter terjedelemben) 

Projektgazda: Életfa Kulturális Alapítvány

Projekt: A vizuális kultúra fejlesztés a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel

Projekt sz.: EFOP-5.2.2-17-2017-00083

Helyszín: Békés, Kispince u. 44.

Időpont: 2018. október 30.

Tárgy: Tanulmányút a Békés és Környéke Biokultúra Egyesület székhelyére

 

A tanulmányút során meglátogattuk a Békés és Környéke Biokultúra Egyesületet. A látogatás célja a kézműves élelmiszerek vizsgálata a vizuális megjelenés szempontjából.

A látogatás első szakaszában bemutatkoztak az egyesület tagjai, illetve kialakult a konstruktív párbeszéd amely már túlmutatott a bemutatkozáson. A beszélgetés során feltárultak a továbblépés és együttműködés lehetőségei. A tanulmányút szakmai beszélgetésének összefoglalója alább olvasható:

-        Dimák János svájci bioswiss minősítésű biogazda. Ez a minősítés szigorúbb a haza szabályozásnál, termékei akár külföldi exportra is kerülhetnének, ha azok feldolgozási foka és mennyisége elérné a kivitelhez szükség specifikációkat. Tevékenysége elsősorban az alapanyag termelésre fókuszál, a feldolgozás minimális.

-        Vendéglátóink problémaként fogalmazták meg, hogy egyesületük elöregszik és hiányzik a nyelvtudás. Van ugyan néhány cég, aki vásárol a gazdáktól, de reklámanyagaik nincsenek. Az egyesületnek van ugyan honlapja, de további marketinganyagra nincs lehetőségük, kevés pénzből élnek, forráshiánnyal küzdenek. Kismértékben ugyan, de külön-külön minden gazdának megvan az értékesítési csatornája. Összefogással nagyobb eredményt érhetnének el.

-        Csávás István zöldség- és gyülmölcslé készítéssel foglalkozik. Termelnek, feldolgoznak és értékesítenek, mindezt 4 hektáron teszik. Szükségük van termékfejlesztési módszerekre, nyitottak ezügyben az együttműködésre.

-        Gabri Rudolf szakértő megemlítette a Kárpát-medencei szövetség felépítésének lehetőségét, amelynek első lépése az igények feltérképezése lehet.

-        Dávid Botond fotográfus, szakértő felajánlotta, hogy termékfotókat készít az egyesület tagjainak, bemutatva ezzel a termékek vizuális megjelenítésének fontosságát, a szakmailag igényes termékfotók marketingerejét.

-        Koszecz Sándor a beszélgetésnek ebben a szakaszában tájékoztatta az egyesület tagjait a jelen pályázati konstrukció céljairól, feladatairól, mindarról ami az egyesület szakmai munkájának előnyére szolgálhat, hiszen az a tevékenység, amit végeznek, valós és közvetlen értékteremtő tevékenység. Ez az értékteremtés azonban kicsi kapacitással, produktivitással és így kicsi eredménnyel működik. Pedig a kézműves élelmiszertermelés és feldolgozás a térség természeti adottságait figyelembevéve kitörési pont lehetne. Ehhez azonban magas hozzáadott értékre, produktivitásra és professzionális marketingtevékenységre, vagyis vállalkozói gondolkodásmódra és tudatos fejlesztésre van szükség.

-        Csarnai Erzsébet a Biokultúra Egyesület elnöke kapcsolódva a beszélgetéshez, jelezte, hogy céljuk minél több emberhez eljutni és ehhez valós PR tevékenységre van szükség. Az egyesület fő célja az egészséges életvitel kialakítása, amelyben a családokra fókuszálnak. Problémájuk azonban, hogy az egyesület elöregszik, kevés fiatal akar gazdálkodással foglalkozni.

-        Pásztor Szidónia nemrég vette át édesapja gazdaságát, még ismerkedik a tevékenységszerkezettel. Elsősorban bio gabonát állítanak elő, amelyet a helyi piacon értékesít. Marketingben elsősorban a szájhagyományra épít.

-        Dávid Botond szakértő megjegyezte, hogy a prémium éttermek problémája a biztos, jó minőségű beszállító megtalálása, akikre folyamatosan lehet szállítani. Ha ilyen szakmai kapcsolatok kiépíthetők, akkor az biztos piacot jelenthet a gazdáknak. Ebben a folyamatban nagyon fontos a bizalom építés, az, hogy a termék mögött valódi arcok, személyek legyenek. Azt javasolta, hogy a termékfotók a gazda profilfotójával készüljenek el.

-        A tanulmányút során a szakértői csapatot az egyesület tagjai megvendégelték termékeik bemutatójával.

A tanulmányutat követően a szakértői stáb megállapította, hogy a meglátogatott egyesület Békés Megye legjelentősebb biokultúra szakmai szervezete. Ennek ellenére olyan szervezetről van szó, amelynek a potenciális lehetősége lényegesen jelentősebb, mint amit jelen helyzetben meg tud valósítani. Az előrelépés kapcsán szükséges a tagság fiatalítása. Az idősebb tagok aktívan vehetnének részt a fiatalok tanításában. A termelékenység növelése kapcsán szükség van a korszerű gazdasági- vállalkozói ismeretekre. Erre a vállalkozásfejlesztési tudásra épülhet az a marketing tevékenység, amelynek szerves része az adott termékek pozicionálása és vizuális megjelenése. A jelenleg hiányzó gazdasági- és marketing ismeretek gátolják leginkább az előrelépést, azt, hogy a természeti erőforrásokra alapozva magas hozzáadott értékű kézműves élelmiszertermelés és feldolgozás valós kitörési pont lehessen a térségben. A jelen projekt során megszülető szakmai ajánlás hatékony segítséget nyújthat a hiányzó kompetenciák kialakításában.

  1.   Évente legalább 6 alkalommal műhelymunka, évente 4 alkalommal tanulmányút szervezése és lebonyolítása az együttműködő partnerek és más partnerek részvételével (amennyiben indokolt);

   A műhelymunkák és tanulmányutak tematikáját lásd a 6. fejezetben.

  1.   Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetencia fejlesztések formájában

A projekt végén a kutatás, a műhelymunkák és tanulmányutak tapasztalatainak megosztása, terjesztése érdekében tréninget szervezünk. A tréningre meghívjuk mindazokat a szakembereket, akikkel a kutatás és hálózatépítés során kapcsolatba kerültünk és érdekeltek a kézműves termékekhez kapcsolódó fejlesztések használatában, terjesztésében saját térségükben. A tréning során megosztásra kerülnek a feldolgozott nemzetközi tapasztalatok, jó gyakorlatok, ezek adaptálhatóságának módszertana. A tréning célja, hogy a résztvevő szakemberek közt hosszútávú együttműködés alakuljon ki.

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

Időpont: 2018. október 27-28.

Helyszín: Békéscsaba

Téma: Kézműves élelmiszerek vizuális megjelenítését tanulmányozó tematikus műhelymunka (jelenlegi helyzet és a továbbfejlesztés lehetőségei)

Résztvevők: a mellékelt jelenléti ívben szereplő élelmiszer kézműves és vizuális kultúra szakértők a projekt partnerek képviseletében

A műhelymunka első napján a meghívott, élelmiszer terméket előállító kézművesek, illetve a tevékenységüket segítő szakemberek adtak tájékoztatást az általuk végzett tevékenységekről, termékekről, szolgáltatásokról.

Magyarországról:

  • Kovács Imre és Kovácsné, Pelyva Krisztina Békés megyei őstermelők: házi szörp és lekvár készítéssel másodállásban foglalkoznak. Céljuk, hogy az emberek - mesterséges adalékok nélkül - természetes alapanyagokból készülő élelmiszereket fogyasszanak.
  • Nagy Lackó Balázs: régész és néprajzkutató, vallástörténész. Tudományos ismeretterjesztéshez élelmiszerekkel foglalkozó cégeknek írnak ismeretterjesztési célra is alkalmazható háttértanulmányokat, összefoglalókat.
  • Szelei Edit: az egészséges életmód és az egészségvédő élelmiszerek elkötelezett hirdetője a Regionális Tudáshálózatokért Alapítvány oktatási tevékenységének segítőjeként

Felvidékről (Szlovákiából):

  • Gabri Rudolf, a nagykaposi Gordius Plus Képző Központ vezetője az ungvidéki kézműveseket fogja össze, őstermelői piacot működtet, ennek keretében az élelmiszereket előállító kézműveseket segíti
  • Lengyel Csaba ungvidéki vállalkozó, élelmiszer kistermelő és vendéglátó

A rendezvény második napján a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Dávid Attila, Dávid Botond, Molnár Előd) tartottak szemléletes előadást és bemutatót a kézműves élelmiszer termékek színvonalas vizuális megjelenítésének jó példáiról (fotóbemutató, illetve élményfilm típusok bemutatása, elemzése).

Ezt követően a meghívott magyarországi és felvidéki élelmiszer termékeket előállító kézművesek jelenlegi marketing eszközeiről, termékeik vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről folyt alkotó légkörű konzultáció.

  1. Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel;

Műhelymunka sorozat, tanulmányutak és tréning megtartására kerül sor.

   A műhelymunka sorozat célja, hogy facilitált közös munka során felmérje a résztvevő szervezetek jelenlegi szervezeti kultúráját, lehetőségeit, fejlesztendő területeit, majd a 6. fejezetben bemutatott tematika mentén a résztvevők fejlesztési javaslatokat dolgozzanak ki a kézműves termékek vizuális megjelenítésének fejlesztése érdekében. A résztvevő szervezetek, alkotók projektjei közül közösen választjuk ki azokat, melyeket felhasználunk a kidolgozásra kerülő fejlesztési folyamat tesztelésére és ezen esettanulmányokat dokumentálva, eredményeiket bemutatjuk a záró tréningen, a szakmai ajánlásban és online felületeinken.

   A tanulmányutak során a résztvevők olyan működő példákat ismerhetnek meg, ahol megvalósult a hagyomány és funkcionalitás, fenntarthatóság összhangja, tapasztalataikat közösen dolgozzák fel a következő műhelymunkákon, építik be a szakmai ajánlásba.

Alkategóriák