EMLÉKEZTETŐ
az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083
„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról
Időpont: 2019. április 5-6.
Helyszín: Békéscsaba
Téma: Egyéb kézműves termékek vizuális megjelenítését tanulmányozó műhelymunka (jelenlegi helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei)
A műhelymunka első napján a textil, élelmiszer, kozmetikum és használati tárgyak körébe nem tartozó egyéb termékeket előállító meghívott kézművesek adtak tájékoztatást termékbemutatóval egybekötve az általuk végzett tevékenységekről, termékekről.
Magyarországról:
- Balatoni Tibor: fafaragással foglalkozik, díszítő faragással és tárgyalkotó faragással. A Népművészeti Egyesülettel játszó teret és emlék parkokat faragnak településükön. A kézműves tudás tanítását, átadását tekinti a legfontosabbnak.
- Pásztor Zsolt: kender termesztésével foglalkozik és ebből a növényből funkcionális termékek előállítását végzi. Fontosnak tartja a térségi termelői összefogást.
- Hanyecz Adél: elkötelezett a természetes alapanyagból készülő használati tárgyak készítése mellett, műhely kialakításán, korszerűsítésén dolgozik Csongrád megyében.
- Ivanics Anna: több éve végez piacépítő munkát egyedi kendertermékekkel első sorban az öltözet kiegészítői tárgykörben.
Felvidékről (Szlovákiából):
- Kovács Márton: Gömörben bőr használati tárgyakat készít, igyekszik piaci részesedést szerezni, hosszabb távon ebből kíván megélni. Honlapot is működtet.
- Nagy György: Vághosszúréten kézműves házat működtetnek, a népművészeti tartalom megtartásával készítenek használati tárgyakat. Létrehozták a Felvidéki Magyar Kézműves Szövetséget, mellyel ösztöndíj programot terveznek működtetni a mesterségek népszerűsítése érdekében
A rendezvény második napján a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Molnár Előd, Csiga Tamás, Szabó Péter, Major Gyula) tartottak szemléletes előadást és bemutatót az egyéb kézműves termékek színvonalas vizuális megjelenítésének jó példáiról (fotókiállítás, illetve élményfilm).
Ezt követően a meghívott magyarországi és felvidéki egyéb kézműves termékeket előállítók a termékek vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről tartottak innovatív konzultációt.
A Hudák család második generációt átfogóan, családi vállalkozásként állítja elő termékeit. A vállalkozás nagy változáson ment keresztül az évek folyamán. Kezdetben az édesanya, Hudák Józsefné Szövő Népi Iparművész , kézi szövőműhelyként működtetett 1989. Ide csatlakozott be Hudák Mariann, aki több mint kétszáz alkotása zsűrizett, népi iparművészeti termék. Felmérve, hogy elsősorban a magyar polgári és nemesi viseletekre van nagyobb kereslet ezekre koncentráltan állítják elő magyaros motívumokkat, zsinórmintával díszített női és férfi ruháikat.
Csorváson a családi szövőműhelyt, pályázati támogatásból alkotó-látógató-szórakoztató központtá fejlesztették, ahol a látogatók a kiállító térben megtekinthetik a termékskálát, vásárolhatják az előállított termékeket, az ebédlőben rendezvényszervezésre és étkezésre van lehetőség.
Erősség:
- Bemutató üzletük igényes , termékismertetésük korszerű.
- Kötődik a hagyományhoz
- termékeik vizuális kommunikációjára nagy hangsúlyt fektetnek
- termékeiknek kultúra és közösségerősítő funkciót tulajdonítanak, újrahonosítva a zsinordíszítéses polgári ruhák magyaroszági használatát, illetve azok a törekvések (bemutatókon, kiállításokon való részvétel) hogy, a nemzetközi köztudatba is beillesszék termékeiket, mint hungarikumot.
- innováció: Csorváson létrehozott többfunkciós központ
Hiányosság:
- Vizuáis megjelenésük – felvételek a ruhákról, katalógus gyenge kivitelű, szakember bevonásával nagyobb, az igényesebb célközönséget is meg tudnának célozni.
Az Orosházi szappan kft. kézműves szappant állít elő, nagyszülőktől örökölt műhelyben, hat generáció óta készít szappant. A jelenlegi receptet Fehér László szappanfőző mester 80 éves tapasztalata alatt fejlesztette ki.
Termékeik jellemzői: természetes, környezetbarát, ajándéktárgyként is ajánlott. Fejlesztésük, hogy nem csak kézi, hanem gépi mosásra is alkalmas.
Erőssége:
igazodik a mai trendhez, a kézműves termékek iránti érdeklődéshez. Tapasztalatunk szerint minőségi termékeket állít elő, nagy skála termékkel rendelkezik, a nagyszülőktől örökölt termékskálát (mosdószappan, háziszappan) kibővítették a mai követelmények, irányzatok szerint: különböző gyógynövényekkel kombinált gyógyszappanok, autómata mosógépben használható mosószerek.
A tanulmányút, illetve a jó gyakorlatok alkalmával vizsgált kézművesek tevékenységét, termékeit az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk:
A tanulmányutak alkalmával tapasztalt erősségek és hiányosságok a kézműves termékek előállítási folyamatában, körülményeiben és termék prezentációban.
A hangsúly minden esetben a vizualitás területét érintette. Egyrészt az adott termék megjelenését, másrészt a megjelenítését vizsgáltuk. A vizuális kommunikáció kulturális alapfunkció, amelynek sok egyéb szakmai kifutása jelenhet meg.
A vizuális kommunikáció fejlesztése a kézműves kultúra társadalmi presztízsét erősíti. Ez pedig a kézműves közösség tudatos fejlődését, a szektor fejlesztését szolgálja.
A zárótanulmányt előkészítő műhelymunkák alkalmával első lépésként meghatároztuk a tanulmány központi témáját, vagyis a népművészet fogalmát, a népművészet jelentés tartalmának átalakulását a XIX., XX., és XXI. század folyamán, a népművészet és kézműves mesterségek átjárhatóságát, a forma-, a díszítő motívumok üzenethordozó jellegének korszerűségét, egyes tárgyak eltűnését, mások megjelenését az életmód változás miatt, az innovatív folyamatokat, a hagyomány és funkcionális fenntarthatóság, a vizuális kultúra megjelenítése a marketing tevékenységben, melyek megjelennek a vizsgált vállalkozásoknál, szervezeteknél, amiket a tanulmányutak és Jó gyakorlatok összeállításának alkalmával vizsgáltunk.
Első lépésként meghatározzuk a hagyományos kézműves termékek fogalmát, mely szempont szerint vizsgáljuk a kutatási munka folyamán. Hagyományos kézműves terméknek nevezzük azt a terméket, amely kötődik a népművészet [(A népművészet tágabb értelemben valamennyi népművészeti ágazat (népköltészet, népzene, népi tánc, díszítőművészet, népviselet) elnevezése; szűkebb értelemben tárgyak művészi megformálása. (*). ] valamely ágazatához, olyan kézműves termékek előállítása, mely kötődik az egykori népi életformához, alapanyaga természetes anyag, teljesen vagy részben kézi előállítással készül.