Bejelentkezés

  1. Virágoskuti Biogazdaság

Tulajdonos: Rózsa Péter

25 hektáron gazdálkodnak, itt is laknak és itt vannak az üzemeik is, vagyis mindent helyben termesztenek, tenyésztenek és itt dolgozzák fel, értékesítik termékeiket. Ez a portékák 90 %-ra igaz. 5 hektár erdőt és 4 hektár gyepet is magába foglal a gazdaság, a többi területen szántóföldi növényeket, takarmányt (kukoricát, tönkölybúzát, zabot, lucernát, sütőtököt, babot, csicsókát) termelnek biodinamikus módszerekkel.

Az  egy részében télen is fűthető fóliasátruk 5 hektáros, ebben termesztik a gyümölcseik egy részét is, fák is találhatók benne. Mivel a biogazdálkodáshoz komposzt kell, az állattenyésztést is beindították, hiszen a növénytermesztéshez trágya, természetes tápanyag kell. Szürkemarhát, mangalicát, rackát, szamarat, teheneket, aprómajorságot tartanak. Ezzel elindult a tej és tejtermék termelés, sajtkészítés is.

Termékeiket helyben, biopiacokon értékesítik, valamint az igényesen Makovecz iroda által tervezett vendéglőjükben lehet elfogyasztani a saját termesztésű növényekből, húsokból, alkoholos és alkoholmentes italokból előállított ételeket, italokat.

Termékei (tárgyi szellemi) kötődése a népi kultúrához: hagyományos növénytermesztés és állattenyésztés, hagyományos ételkínálat a vendéglőben.

Kultúra és közösség erősítő funkciója: magyar népi kultúra népszerűsítő jellegű az egyes magyar állatfajok tartása (racka, mangalica, magyar szürkemarha), hortobágyi csikós bemutatók szervezése, magyaros ételek készítése

Termékek funkcionalitása a mai korban, igazodás a vásárlói követelményekhez: kialakította saját vásárlóközönségét, felismerte a biogazdaság fontosságát és életképességét a XXI. században.

Innovációs folyamatok, termékek (cégfejlesztésben, termékfejlesztésben): folyamatos termékfejlesztés.

 

Erőssége:  a biogazdaság példaértékű, “több lábon áll”, növény, állattenyésztés, feldolgozott termékek eladása, vendéglátás, kézműves táborok szervezése, növénynemesítés, stb. Önnfenntartó, nem szorul külső (állami, Uniós támogatásra).

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

Időpont: 2019.05.30-31.

Helyszín: Virágoskúti Kertész Kft.

Téma: Egyéb kézműves termékek vizuális megjelenítésének lehetőségei 

A tanulmányút keretén belül megismerkedtünk a Balmazújváros melletti virágoskúti biogazdasággal, ahol a magvetéstől a feldolgozásig tartó teljes folyamat vegyszermentesen történik. A zöldség és fűszernövények, szántóföldi növények termesztése 25 hektáron, biodinamikus módszerek segítségével zajlik. A körbevezetéskor láttunk rózsát, padlizsánt, paprikát, epret, búzát, uborkát, paradicsomot. A növények termesztésén kívül a gazdaság őshonos magyar állattok tenyésztésével is foglalkozik, úgymint a szürke marha, szőke mangalica, szamár ménes, kopasznyakú tyúkok, fodros tollú ludak, gyöngytyúkok, pulykák, komondorok. A biogazdaság megtekintése után a biocsárdában ebédeltünk. Az itt készített ételekhez az alapanyagokat nagyrészt saját gazdaságukból merítík, a többit pedig biotermelőktől és kereskedőktől szerzik be. Étlapjukon különleges, de mégis hagyományosan elkészített ételek szerepelnek, például szamár-, bivaly-, bárányhús, valamint sajtok, túrók. Italkínálatukra jellemzőek a szörpök, a kézműves sörök, pálinkák, borok. A csárda berendezéseit kézművesek készítették a tányéroktól a csillárokig bezárólag. Minden tárgyon megfigyelhetőek a magyar motívumvilág csodái.

A biogazdaság kiváló példája annak, hogy a nemzeti kultúra hogyan lehet az elmaradott térségek esélyteremtő, felzárkózást elősegítő eszköze. A hagyományos kultúra értékei korszerű tudással párosulva közösségfejlesztő, nemzeti identitást erősítő, felzárkózást elősegítő eszköz.

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

Időpont: 2019. április 5-6.

Helyszín: Békéscsaba

Téma: Egyéb kézműves termékek vizuális megjelenítését tanulmányozó műhelymunka (jelenlegi helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei)

A műhelymunka első napján a textil, élelmiszer, kozmetikum és használati tárgyak körébe nem tartozó egyéb termékeket előállító meghívott kézművesek adtak tájékoztatást termékbemutatóval egybekötve az általuk végzett tevékenységekről, termékekről.

Magyarországról:

-       Balatoni Tibor: fafaragással foglalkozik, díszítő faragással és tárgyalkotó faragással. A Népművészeti Egyesülettel játszó teret és emlék parkokat faragnak településükön. A kézműves tudás tanítását, átadását tekinti a legfontosabbnak.

-       Pásztor Zsolt: kender termesztésével foglalkozik és ebből a növényből funkcionális termékek előállítását végzi. Fontosnak tartja a térségi termelői összefogást.

-       Hanyecz Adél: elkötelezett a természetes alapanyagból készülő használati tárgyak készítése mellett, műhely kialakításán, korszerűsítésén dolgozik Csongrád megyében.

-       Ivanics Anna: több éve végez piacépítő munkát egyedi kendertermékekkel első sorban az öltözet kiegészítői tárgykörben.

Felvidékről (Szlovákiából):

-       Kovács Márton: Gömörben bőr használati tárgyakat készít, igyekszik piaci részesedést szerezni, hosszabb távon ebből kíván megélni. Honlapot is működtet.

-       Nagy György: Vághosszúréten kézműves házat működtetnek, a népművészeti tartalom megtartásával készítenek használati tárgyakat. Létrehozták a Felvidéki Magyar Kézműves Szövetséget, mellyel ösztöndíj programot terveznek működtetni a mesterségek népszerűsítése érdekében

A rendezvény második napján a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Molnár Előd, Csiga Tamás, Szabó Péter, Major Gyula) tartottak szemléletes előadást és bemutatót az egyéb kézműves termékek színvonalas vizuális megjelenítésének jó példáiról (fotókiállítás, illetve élményfilm).

Ezt követően a meghívott magyarországi és felvidéki egyéb kézműves termékeket előállítók a termékek vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről tartottak innovatív konzultációt.

  1. Hudák család kézműves műhelye

A Hudák család második generációt átfogóan, családi vállalkozásként  állítja elő termékeit. A vállalkozás nagy változáson ment keresztül az évek folyamán. Kezdetben az édesanya, Hudák Józsefné Szövő Népi Iparművész , kézi szövőműhelyként működtetett 1989. Ide csatlakozott be Hudák Mariann, aki  több mint kétszáz alkotása zsűrizett, népi iparművészeti termék. Felmérve, hogy elsősorban a magyar polgári és nemesi viseletekre van nagyobb kereslet ezekre koncentráltan állítják elő magyaros motívumokkat, zsinórmintával díszített női és férfi ruháikat.

Csorváson a családi szövőműhelyt, pályázati támogatásból  alkotó-látógató-szórakoztató központtá fejlesztették, ahol a látogatók a kiállító térben megtekinthetik a termékskálát,  vásárolhatják az előállított termékeket, az ebédlőben rendezvényszervezésre és étkezésre van lehetőség.

Erősség:

- Bemutató üzletük igényes , termékismertetésük korszerű.

- Kötődik a hagyományhoz

- termékeik vizuális kommunikációjára nagy hangsúlyt fektetnek

- termékeiknek kultúra és közösségerősítő funkciót tulajdonítanak, újrahonosítva a zsinordíszítéses polgári ruhák magyaroszági használatát, illetve azok a törekvések (bemutatókon, kiállításokon való részvétel) hogy, a  nemzetközi köztudatba is beillesszék termékeiket, mint hungarikumot.

- innováció: Csorváson létrehozott többfunkciós központ

Hiányosság:

- Vizuáis megjelenésük – felvételek a ruhákról, katalógus gyenge kivitelű, szakember bevonásával  nagyobb, az igényesebb célközönséget is meg tudnának célozni.

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

Időpont: 2019. február 23-24.

Helyszín: Békéscsaba

Téma: Kézműves használati tárgyak vizuális megjelenítését tanulmányozó műhelymunka (jelenlegi helyzete és a továbbfejlesztésének lehetőségei)

Résztvevők: használati tárgyakat előállító kézművesek és vizuális kultúra szakértők a projekt partnerek képviseletében (jelenléti ív mellékelve),

A műhelymunka első napján a kézműves használati tárgyakat előállító meghívott kézművesek, illetve szervezeteik adtak tájékoztatást termékbemutatóval egybekötve az általuk végzett tevékenységekről, termékekről.

Magyarországról:

-   Ivanics Anna cégük témakörhöz kapcsolódó jelenlegi tevékenységét és terveit mutatta be.

Erdélyből (Romániából):

-       Bondár Hajnalka a nagyszalontai Sinka István Kézműves Kör tevékenységét mutatta be a kézműves használati tárgyak köréhez kapcsolódva, valamint ismertette az általuk bevezetett pedagógiai innovációt is.

-       A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány által delegált kézművesek és szakértők részletesen beszámoltak a térségükben szerzett tapasztalatokról, jellemző székely tárgykészítő kézműves mesterségekről.

A rendezvény második napján a projektgazda Életfa Alapítvány részéről Koszecz Sándor a hagyomány és innováció viszonyrendszeréről indított el közös gondolkodást, valamint a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Dávid Attila, Dávid Botond, Molnár Előd) tartottak szemléletes előadást és bemutatót kézműves használati tárgyak színvonalas vizuális megjelenítésének korszerű és hatásos módszereiről (fotótechnikai megoldások, illetve élményfilm dramaturgiai elemek).

Ezt követően a meghívott magyarországi és erdélyi kézművesek termékeik vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről folyt interaktív konzultáció.

Alkategóriák