Bejelentkezés

A kulturális alapú gazdaságfejlesztéshez vannak szép számmal közös hagyományok és azonos értékek, amelyeket határoktól függetlenül össze tudunk kapcsolódni egymással. Ezek az összekapcsolódások azt jelenthetik, hogy Kárpát-medencei kiterjedésű fejlesztési projekteket, programokat vagyunk képesek kezdeményezni. Ilyen fejlesztési program például az ipari kenderre épülő népi kézművesség és közösségépítés. Miért tekinthető ez jó példának? Mindenekelőtt azért, mert ez a napjainkra az egész térségben háttérbe szorított, termesztésből kivont növény, illetve ennek nagy számú feldolgozott, természetes alapanyagból készíthető korszerű terméke – élelmiszerként, gyógyszerként, öltözetként, lakótérként, sokféle berendezési tárgyként, környezetvédő autóként és még számos más formában felhasználva, döntően kézműves termékekkel – jelentősen képes hozzájárulni az egészséges élet feltételeihez. Másrészt az ipari kender termesztésével jelentősen megnő a termőföld jövedelemtermelő képessége, melynek alátámasztására gyakorlatban is igazolt konkrét számítások állnak rendelkezésre. Továbbá ennek a növénynek nemcsak gazdasági jelentősége van, hiszen hosszú évszázadokon keresztül kultúramegtartó, kultúraközvetítő és közösségszervező, közösségépítő szerepet is betöltött.

Az elmúlt években elkötelezett és felkészült szakemberek egyre bővülő munkaközösségével sikerült feltárni és előkészíteni a korszerű kendergazdaság felépítésének – benne az érintett kézműves területek fejlesztésének - komplex feltételrendszerét, mely több, egymással összefüggő projekt eredménye. Egyrészt megvalósult egy összehangolt termesztési és feldolgozási mintaprojektet Észak-Magyarországon és Romániában (Hargita, Kovászna és Maros megyében). Ennek célja, a tapasztalatszerzés volt, meg kellett vizsgálni, hogyan termeszthető az ipari kender eltérő feltételek között. Másrészt a kenderrost textilipari feldolgozási mintaprojekt is elindult, mely már közvetlenül a népi kézművesség egyik fontos területe. Nem valószínű, hogy a következő időszakban vissza kell térnünk az egykori 19. századi termesztési és textilipari feldolgozási módszerekhez, hanem új technológiákat, új feldolgozási módszereket kell majd alkalmazni a régiek újraalkotásával. Tehát nemcsak a hagyományként élő tudásnak a felelevenítéséről és újratanításáról kell beszélnünk, hanem a jelenkorban képződő új tudást is össze kell gyűjtenünk, és ezt az új tudást kell hálózati együttműködéssel kiterjesztenünk, közzétennünk az érintett régiókban. A harmadik kezdeményezés az ipari kenderre épülő népi kézművesség és közösségfejlesztés módszertani megalapozását szolgálta. Ennek eredményei, tudástartalmai egy kiadványban lettek közzétéve, mely rendszerezi, csoportosítja az ipari kenderből előállítható kézműves termékeket. Ezzel megalapozásra került az egész termesztési-feldolgozási rendszer: összegyűjtöttük azokat a tudáselemeket, amelyek már most léteznek, és ezeket új típusú tudásmegosztó, tudásközlő formákba helyeztük

Egy következő projektben olyan műhelymunkák és konferenciák kerültek megrendezésre, melyek a fenti folyamatot kiszélesítették és egyre több partnert kapcsoltak be Magyarországról és a szomszédos államokból, első sorban Szlovákiából és Romániából. Egy következő kezdeményezésben pedig már egy konkrét foglalkoztatási modell jött létre az ipari kender termesztésére és feldolgozására Észak-Magyarországon, illetve a Dél-Alföldön. Azokkal a gazdákkal, akik kendert termesztenek, illetve azokkal a kézművesekkel, akik már most kender alapanyagból készítenek termékeket, vagy pedig nyitottak erre.

A kenderalapú népi kézművesség ujjászervezésének – mint kulturális alapú gazdaságfejlesztési mintaprogramnak - két egyidejű alapfeltétele van: a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag előállítása, valamint korszerű, piacképes népi kézműves termékek készítése. Ugyanakkor meghatározó jelentőségű a létrehozott termékek marketingje, s ennek eredményeként piaci pozíciója, hiszen az értékek gazdasági hasznosulását meghatározóan ez befolyásolja. Ezért ebbe a fent bemutatott fejlesztési folyamatba illeszkedik, ezt egészíti ki jelen projekt alábbiakban bemutatásra kerülő kutatási tevékenysége, mely a vizuális kultúra, a képi megjelenés színvonala, minősége szempontjából vizsgálja a népi kézművesség helyzetét, illetve továbbfejlesztésének lehetőségeit a két célterületen, Magyarországon és Romániában.

Kultúra és gazdaság kölcsönhatásának különleges, eddig kellően nem hangsúlyozott jelentősége van Magyarországon és a környező államokban, különösen a jelenleg határokkal elválasztott, ugyanakkor egykor szervesen összetartozó régiókban. Határokon átívelő kulturális és közösségi alapokon működő gazdaságfejlesztési program még nem indult, ezért különösen fontos a szerepe azoknak a kezdeményezéseknek, melyek konkrét célja a perifériára szorult térségek felzárkózásának segítése a kulturális értékek gazdasági hasznosulása által. Az értékek ugyanis képesek megtartó erővé válni, képesek a helyben maradást és a gyarapodást szolgálni. Ezt a megközelítést ki lehet, és ki kell vetíteni a Kárpát-medencében az egymással szomszédos államokra, különösen a közös elveken nyugvó fejlesztéspolitika által érintett európai uniós tagállamokra. Így jutunk el a kulturális alapú gazdaságfejlesztéshez, mint érték- és közösségközpontú tevékenységhez. Ebben nem egyszerűen arról van szó, hogy összegyűjtjük és közzétesszük a kitűnő példákat (az ún. „jó gyakorlatokat”) – mely persze önmagában is rendkívül fontos, hasznos és szükséges tevékenység –, hanem ezt meghaladva, tapasztalatainkat és főleg erőforrásainkat egyesítve, innovatív, komplex összehangoló tevékenységgel határokon átívelő fejlesztési programlehetőségeket tárunk fel és indítunk útjukra.

A lehetőségeink első sorban abból fakadnak, hogy a különböző államokban, régiókban élő közösségek rendelkeznek azonos értékekkel, hagyományokkal és ezekre az azonos értékekre, hagyományokra építve határokon átívelő, kulturális alapú gazdaságfejlesztési programok indíthatók, melyekben tevékenységüket azonos célok érdekében végző, azonos értékeket, hagyományokat átörökítő közösségek innovatív fejlesztési együttműködése valósul meg az adott tevékenység megújítása, korszerűsítése érdekében.  A feltételek létrejöttek ahhoz, hogy a Kárpát-medencében élő közösségeknek azonos, értékalapú fejlődési jövőképe és nagy, közös fejlesztési céljai is legyenek

A Guzsalyas Alapítvány hatása a térség kézműves mesteremberek jelenlétére és oktatói folyamatokra (Formális, non-formális oktatási rendszerekben): 

Játszóházvezetői tevékenységek:

  1995-ben a Guzsalyas Játszóház beindításakor a játszóház, mint tapasztalaton alapuló oktatási forma ismeretlen volt. E fogalom bevezetése, megismertetése a munkatársakra hárult, valamint a táncházakban a népi gyermekjátékok (énekes, vonulós, sportos) oktatása, amivel a gyermektáncházban ismerkedhettek meg a gyermekek, azok szülei és pedagógusok, az óvodai oktatási rendszer hiányossága volt. Ezt a hiányosságot felismerve az óvodai pedagógusok felkérésére mozgásos, énekes gyermekjáték- és kézműves foglalkozásokat ajánló programot dolgoztak ki óvodai csoportok számára. A kezdeti nehézségek után, az óvodai módszertani napok egyik tematikája az óvónők által bemutatott (többnyire a Guzsalyas munkatársaitól elsajátított) népi gyermekjátékok lettek. Idővel több betanító jelent meg Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyéből, a Háromszék Táncegyüttes munkatársai  is külső betanítókként dolgoztak az óvodákban, kisiskolás osztályokban. Az Erdélyi Magyar Néptánc Szövetséggel együttműködve pedagógusok számára játszóházvezetői képzés anyagát dolgozták ki, ami népi gyermekjáték, néptánc, kézműves foglalkozások ismeretanyagot foglaltak össze, kisgyerekek számára oktatható módszertanban. Ezt a szakanyagot, kisebb módosításokkal akreditálta a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, így a pedagógusok beiktathatták a tanügyi pontrendszerbe.

A Guzsalyas Alapítvány programajánlatát - kézművesség, népi ünnepkörökhöz kötődő rendezvények - a Tanulók palotája is átvette, valamint az egyházak mellett működő (vasárnapi iskolák) gyermekprogramok vezetői is.

Kézművesek megjelenése Sepsiszentgyörgyön: Az utóbbi 10-15 évben egyre nagyobb számban jelennek meg vásárokban, rendezvényeken, azok a kézművesek, akik a Guzsalyas Alapítványnál rövidebb, hosszabb ideig tanultak, főként fazakasok és nemezkészítők, de olyan tűzzománc - készítő is van aki az alapokat ott tanulta meg. 

Érdekességként: a 2019 évi Kovászna Megyei Orvosi Kamara által szervezett  XIV. Háromszéki Orvosnapok alkalmával ajánlott szabadidős tevékenységként, szellemi kikapcsolódásként a résztvevő orvosok közül kerámia és tűzzománc kiállítást szerveztek, azok az orvosok, akik a Guzsalyas Alapítvány tanfolyamaira járnak.

KÖVETKEZTETÉSEK,

AJÁNLÁSOK:

  1. Úgy építeni ki  tevékenységet, hogy az a közösség része, beilleszkedő eleme legyen
  2. Csak minőségi terméket ajánljon, a kézműves termékek előállítása hosszas folyamat, de a minőségi munka megtalálja a fizetőképes vevőkört.
  3. Folyamatos önképzés, szervezett formában vagy egyénileg.
  4. Legyen fogékony a megjelenő igényekre, de úgy , hogy az ne hasson ki a termékek minőségére.
  5. Őrizze meg függetlenségét a szabad alkotás lehetősége miatt. 
  6. Használja a technika adta lehetőségeket, újításokat, amik lehetővé teszik a munkafolyamatok felgyorsítását, de úgy, hogy az ne veszítse el kézműves jellegét.

Guzsalyas Alapítvány

A Guzsalyas Alapítvány 1998 óta működik, 2002 óta Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatallal közösen, FARE támogatással létrehozott , Míves Házban. Két felszerelt műhellyel, kiállító és előadóteremmel, irodahelyiséggel rendelkezik. 

Tevékenységi köre:

-          Gyermektáncház

-          Gyermekeknek szervezett kézműves foglalkozások

-          Gyermekeknek szervezett ünnepköri tevékenységek és rendezvények

-          Felnőtteknek szervezett ünnepköri rendezvények

-          Óvodákban, iskolákban népi gyermekjáték, néptánc oktatás

-          Pedagógus képzés népi hagyományok témakörben

-          Felnőttképzés – szaktanfolyamok

-          Kiállítás, konferenciaszervezés a témakörben

-          Táborszervezés

-          Kézműves termékek előállítása – nemez, kerámia, tűzzománc, csigolyából font termékek

Termékmegjelenítés formái:

  1.   Évente minimum 7 alkalommal (farsangi rendezvény, húsvéti rendezvény, gyermektábor, felnőtt szaktábor, szüreti mulatság – táncház évadkezdés, kézműves kiállítás, regölés) újságcikkek jelennek meg a megyei , erdélyi hatókörű médiában (Háromszék Napilap, Sláger Rádió, Marosvásárhelyi rádió, stb.), esetenként a magyarországi TV adásokban
  2.   Facebook oldal – havi rendszerességgel jelennek meg a termékekről  grafikus által készített népszerűsítő anyagok.
  3.   Napi, heti rendszerességgel saját készítésű fényképek termékekről, munkafolyamatokról
  4.   Rövidfilmek, TV szereplések, riportok
  5.   Katalógus
  6.   Szórólapok
  7.   Banner a rendezvényekről
  8.   Vásárokon való részvétel

Az alapítvány kézműves oktatói (állandó alkalmazottak) – rendszeresen vesznek részt szakmai képzéseken,  továbbképzéseken, így állandóan bővíteni tudják oktatói tevékenységüket és termékskálájukat.

A termékmegjelenítéshez szükséges anyagi forrást általában külső forrásokból fedezik (pályázatok, támogatások).

! A kézműves termékek motívumvilága a vásárlói igényekhez alkalmazkodva inkább feldolgozott, újragondolt, stilizált népi motívum, iparművészeti, a megrendelések mintegy 10%-át teszi ki a népi motívumokkal díszített termékek.

Erősség:·        

  •  Saját székhely, szakképzett alkalmazottak, 
  •  24 éves oktatói tevékenység                ·        
  •  Bő termékskála·   
  • csoportban együttdolgozás, különböző szakképesítésű csoporttagokkal
  • folyamatos kommunikáció csoporton belül, ez által képesség az állandó újításra

Hiányosság

-          A kézműves termékek esetében nincs  meghatározva a célközönség, a megrendelések véletlenszerűek.

-          Kommunikációs szakember hiánya

 

 

ENGOB KFT.

Alapító, működtető: Kolozsi Attila

Székhely: Kőröspatak

Kolozsi Attila, 1995-ben alapító tagja volt a Guzsalyas Játszóháznak, a délutáni játszóházas foglalkozások egyik oktatója. 1997-ben Kolozsvárra költözik, ott ismerkedik meg a Waldorf iskolák szellemiségével, Budapesten fazakas szakon elkezdi tanulmányait a Népi játék- és kismesterség Oktató- Képzőben. 2002-ben visszaköltözik Sepsiszentgyörgyre, a Míves Házban beindítja első fazekas tanfolyamát. Akkori tanítványai közül mára sokat önálló fazakasok. 2009-ben kiválik a Guzsalyas Alapítványtól, létrehozza az Engob kft-t. Termékskáláján a következők szerepelnek: 

  • fazekalás - forma és mintavilágában kötődik a népihez, de stilizálja azokat, vagy egy-egy mintaelemet dolgoz ki, 
  • tapasztott kályhák, kandalló, kemence készítése
  • kályhaelemek, csempék készítése

2010-ben Csekefalván tömegkályha (skandináv eredetű, lassan felmelegedő, de lassan kihűlő, kéményfüggetlen) építő tanfolyamon vesz részt, Szalai Péter vezetésével. Ekkor felismeri a lehetőséget az organikus formájú tapasztott kályhák és tömegkályhák ötvözésének lehetőségét. Mára megrendeléseinek 90%-át teszi ki a kályhaépítés, fazakas termékeinek megrendelői a régi vásárlóiból kerül ki.

Termékei kötődése a népi kultúrához: termékei  hagyományos anyagokból készülnek, formavilágában hagyományosak.

Vizuális kommunikáció: a kályhák, kemencék funkciónálisak, esztétikai élmény is nyújtanak a szemlélőnek, figyelembe véve a megrendelők igényeit, e szerint alakítva ki a formákat. A szerkezetből adódóan hagyományos jellegű, de alakítható , átformálható, igény szerint készítőpult, kagyló, stb. építhető hozzá.

Innovációs folyamatok: felismerve a tömegkályha adta lehetőségeket, a tapasztott népi kályha formai szépségét és a modern technika adta lehetőségeket (hőfütéses rendszer, vízfűtéses rendszer, hőszabályzó rendszer) létrehozta a maga alakította, modern emberi igényeknek megfelelő tömegkályhát, organikus kályhaburkolattal díszítve.

Marketing tevékenység: Adela Parvu belsőépítész blogján közzétette néhány kályha fotóját, azóta folyamatosak a rendelések. Készített katalógust, szórólapot, de nincsenek használatban.

Erőssége: törekvés a fejlődésre, állandó útkeresés a termék tökéletesítésére. A megrendelő igényeinek figyelembe vétele, amennyiben a formavilág és környezeti adottságok megengedik.

Alkategóriák