Bejelentkezés

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011-2020) szintén foglalkozik a közösségfejlesztés szükségességével mint a hátrányos helyzetű térségek társadalmi felzárkóztatásának egyik fontos eszközével (94.o.):

„Az etnikai konfliktusokkal nagymértékben terhelt településeken konfliktuskezelő, mediációs, közösségfejlesztő, valamint közösségi bűnmegelőzési programokat kell indítani a rend tartós helyreállítása és a közösségek konfliktusmentes együttélése érdekében a helyi sajátosságok figyelembevételével és a helyi nyilvánosság minél szélesebb körű bevonásával.”

A projekt illeszkedik Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája (2014-2020) című dokumentumban foglaltakhoz, mely az alábbiakban fogalmazza meg a szegénység és társadalmi kohézió kihívásait (30.o.):

„Az ország leghátrányosabb helyzetű területeire koncentrálva, olyan komplex humán beavatkozások, melyek az alapvető munkaerőpiaci kompetenciákon túl, segítik a helyi népesség hosszútávon fenntartható foglalkoztatását is, és a közösségfejlesztésen, társadalmi kapacitásfejlesztésen és társadalmi felelősségvállaláson alapuló programok révén elősegítik a szolidáris, cselekvőképes helyi közösségek kialakulásának erősödését.”

A projekt elősegíti az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program céljainak elérését. Ezen belül elsősorban az 1. prioritás alábbi egyedi célkitűzéseinek megvalósulásához járul hozzá:

 

CÉLKITŰZÉS

ELÉRNI KÍVÁNT EREDMÉNYEK

A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése

[…] „Ösztönözni kell ezeknek a fiataloknak a sikeres társadalmi integrációját képességeik kibontakoztatásával, együttműködő társadalmi, családi környezet biztosításával, közösségi aktivitásuk erősítésével.”

Több helyi civil közösség jön létre

„A specifikus cél eredményeként nő a hátrányos helyzetűek, romák aktív társadalmi szerepvállalása, továbbá fejlődnek a helyi közösségek”

„További eredményként a társadalom szélesebb rétegei megismerik a roma és más etnikumok, illetve nemzetiségi és migráns közösségek hagyományait, szokásait, erősödik a nemzetiségek, kisebbségi csoportok és a többségi társadalom közötti párbeszéd.”

„Szolidáris, cselekvőképes és önfenntartó helyi közösségek jönnek létre, valamint visszaszorul a hátrányos megkülönböztetés jelensége.”

„Nő az önkéntes tevékenységet végzők száma. Javul a civil szerveztek együttműködési kompetenciája a humán szakterületeken működő intézményekkel. Eredményesebbé válik a civil szervezetek szakmai háttértámogatása „

A 2013-ban készült Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája c. felmérés többek közt a következő gyengeségeket és veszélyeket fogalmazza meg SWOT analízisében:

Az életmód változásának következtében a tárgyak döntő hányada, melyeket ma kézműves termékekként ismerünk, elvesztette funkcióját, szuvenírré vált. Így mivel nincs szerepe a társadalom mindennapi életében, nem szükséges, korlátozott az értékesítés lehetősége. Különösen úgy, hogy az ajándéktárgyak piacát is elárasztották az alacsony minőségű tömegtermékek. A minőségi különbség kommunikálására vannak próbálkozások, azonban ezek mérsékelten hatásosak.