A probléma feltárás során megállapítottuk, hogy a következő feladatokat kell megoldanunk a hagyományos kézműves termékek továbbélése érdekében:
A hagyományos kézműves termékek újraértelmezésével meg kell kísérelnünk újrateremteni a vizuális kommunikációnak azt a rétegét, mely a mai korban betöltheti azt a kultúra- és közösség erősítő funkcióit, mely minden korábbi történelmi korban létezett.
Európa 2020 Stratégia
Célkitűzései:
Kormányprogram - A Nemzeti Együttműködés Programja
“Nyitott gazdaságként építünk a kreatív iparokra, a high-tech, magas hozzáadott értékű ipar- ágakra.”
Új Széchenyi Terv
Az Új Széchenyi Terv vitairata külön fejezet szentel a kreatív iparágaknak, valamint részletesen foglalkozik a kutatás-fejlesztés intézményrendszerével és célmeghatározásával.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia (2009-2024) egyik, Az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése célja a következő részcél megvalósítását is tartalmazza: Egyéni, speciális képzési szükségletek kielégítése (51-52.o.). Ennek egyik eszköze a következő:
„Szükséges a nem formális pedagógia módszereinek megismertetése, elsajátításának segítése az érintettekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek körében (pedagógusok, szociális szakemberek, közösségfejlesztők, művelődésszervezők stb.), így képzések és továbbképzések támogatása.”
Projektünk keretében éppen ilyen tevékenység megvalósítására is sor kerül, hiszen a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek és kompetencia fejlesztések formájában ezt tartalmazza.
Mint e példákból kitűnik, a vidéki közösségek támogatása, felzárkóztatásuk elősegítése számos programban előkerül. Ezen cél megvalósításához járul hozzá jelen projektünk is.
A Nemzeti vidékstratégia (2012-2020) a következőképpen fogalmaz a vidékstratégia megvalósításának helyi és térségi koordinációs feladataival kapcsolatban (120.o.):
„A vidékstratégia megvalósításának feltétele, hogy helyi és térségi szinten olyan intézményi és szakmai, szakpolitikai koordináció valósuljon meg, amely mozgósítja és a tervezési, fejlesztési folyamatba bekacsolja a helyi szereplőket, együttműködést alakít ki közöttük, biztosítja a település és a térség területének, erőforrásainak használata feletti közösségi ellenőrzést és felelősségvállalást.”
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011-2020) szintén foglalkozik a közösségfejlesztés szükségességével mint a hátrányos helyzetű térségek társadalmi felzárkóztatásának egyik fontos eszközével (94.o.):
„Az etnikai konfliktusokkal nagymértékben terhelt településeken konfliktuskezelő, mediációs, közösségfejlesztő, valamint közösségi bűnmegelőzési programokat kell indítani a rend tartós helyreállítása és a közösségek konfliktusmentes együttélése érdekében a helyi sajátosságok figyelembevételével és a helyi nyilvánosság minél szélesebb körű bevonásával.”