Bejelentkezés

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia (2009-2024) egyik, Az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése célja a következő részcél megvalósítását is tartalmazza: Egyéni, speciális képzési szükségletek kielégítése (51-52.o.). Ennek egyik eszköze a következő:

„Szükséges a nem formális pedagógia módszereinek megismertetése, elsajátításának segítése az érintettekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek körében (pedagógusok, szociális szakemberek, közösségfejlesztők, művelődésszervezők stb.), így képzések és továbbképzések támogatása.”

Projektünk keretében éppen ilyen tevékenység megvalósítására is sor kerül, hiszen a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek és kompetencia fejlesztések formájában ezt tartalmazza.

Mint e példákból kitűnik, a vidéki közösségek támogatása, felzárkóztatásuk elősegítése számos programban előkerül. Ezen cél megvalósításához járul hozzá jelen projektünk is.

A Nemzeti vidékstratégia (2012-2020) a következőképpen fogalmaz a vidékstratégia megvalósításának helyi és térségi koordinációs feladataival kapcsolatban (120.o.):

„A vidékstratégia megvalósításának feltétele, hogy helyi és térségi szinten olyan intézményi és szakmai, szakpolitikai koordináció valósuljon meg, amely mozgósítja és a tervezési, fejlesztési folyamatba bekacsolja a helyi szereplőket, együttműködést alakít ki közöttük, biztosítja a település és a térség területének, erőforrásainak használata feletti közösségi ellenőrzést és felelősségvállalást.”

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011-2020) szintén foglalkozik a közösségfejlesztés szükségességével mint a hátrányos helyzetű térségek társadalmi felzárkóztatásának egyik fontos eszközével (94.o.):

„Az etnikai konfliktusokkal nagymértékben terhelt településeken konfliktuskezelő, mediációs, közösségfejlesztő, valamint közösségi bűnmegelőzési programokat kell indítani a rend tartós helyreállítása és a közösségek konfliktusmentes együttélése érdekében a helyi sajátosságok figyelembevételével és a helyi nyilvánosság minél szélesebb körű bevonásával.”

A projekt illeszkedik Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája (2014-2020) című dokumentumban foglaltakhoz, mely az alábbiakban fogalmazza meg a szegénység és társadalmi kohézió kihívásait (30.o.):

„Az ország leghátrányosabb helyzetű területeire koncentrálva, olyan komplex humán beavatkozások, melyek az alapvető munkaerőpiaci kompetenciákon túl, segítik a helyi népesség hosszútávon fenntartható foglalkoztatását is, és a közösségfejlesztésen, társadalmi kapacitásfejlesztésen és társadalmi felelősségvállaláson alapuló programok révén elősegítik a szolidáris, cselekvőképes helyi közösségek kialakulásának erősödését.”

A projekt elősegíti az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program céljainak elérését. Ezen belül elsősorban az 1. prioritás alábbi egyedi célkitűzéseinek megvalósulásához járul hozzá:

 

CÉLKITŰZÉS

ELÉRNI KÍVÁNT EREDMÉNYEK

A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése

[…] „Ösztönözni kell ezeknek a fiataloknak a sikeres társadalmi integrációját képességeik kibontakoztatásával, együttműködő társadalmi, családi környezet biztosításával, közösségi aktivitásuk erősítésével.”

Több helyi civil közösség jön létre

„A specifikus cél eredményeként nő a hátrányos helyzetűek, romák aktív társadalmi szerepvállalása, továbbá fejlődnek a helyi közösségek”

„További eredményként a társadalom szélesebb rétegei megismerik a roma és más etnikumok, illetve nemzetiségi és migráns közösségek hagyományait, szokásait, erősödik a nemzetiségek, kisebbségi csoportok és a többségi társadalom közötti párbeszéd.”

„Szolidáris, cselekvőképes és önfenntartó helyi közösségek jönnek létre, valamint visszaszorul a hátrányos megkülönböztetés jelensége.”

„Nő az önkéntes tevékenységet végzők száma. Javul a civil szerveztek együttműködési kompetenciája a humán szakterületeken működő intézményekkel. Eredményesebbé válik a civil szervezetek szakmai háttértámogatása „