Projektgazda: Életfa Kulturális Alapítvány
Projekt: A vizuális kultúra fejlesztés a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért
transznacionális együttműködéssel
Projekt sz.: EFOP-5.2.2-17-2017-00083
A program megnevezése: Műhelymunka
Helyszín: Békés Megyei Könyvtár
Időpont: 2018.07.29-31.
Résztvevők száma: 8 fő a mellékelt jelenléti ív szerint
Tárgy: Releváns szolgáltatás-és termékfejlesztési problémákra adott kreatív ötletek és azok
validálása
A műhelymunka emlékeztetője
A harmadik műhelymunka során az alábbi témákat jártuk körül:
Érintettük az innovációs módszertant és annak adaptációs lehetőségeit a vizsgált kézműves
kultúra tárgyában
● Hogyan lesz ötletből termék?
● új módszerek megismerése - visszacsatolás, hogyan csináljuk most a gyakorlatban,
hogyan lehetne másképp csinálni?
A szolgáltatás- és termékfejlesztés kapcsán az alábbi témákat tárgyaltuk meg:
● Ötletek egy-egy kiválasztott probléma megoldására
○ reflektálás a módszerre - mit, miért, hogyan alkalmazunk?
● validálás, avagy szembesítés a valósággal - érvényesítés
● gyors forgású fejlesztési ciklusok elmélete és gyakorlata
● Adaptációs lehetőségek a vizsgált témakörben.
A projekt kapcsán a következő célcsoportokat kell megvizsgálnunk:
A népi kézműves alkotók és a kézművesekkel foglalkozó szerveztek tekintetében a legaktuálisabb és legteljesebb körű felmérés a 2013-ban a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából készült Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I.
Az elemzés 4122 alkotóra terjed ki, akik Magyarország 862 településén élnek. Magyarország 3155 településnek mindössze 27 %-án találjuk meg a népi kézművesség képviselőit. A megyék ebben a tekintetben is jelentősen eltérnek egymástól. Békés, Csongrád és Pest megyében a települések több mint felén dolgoznak alkotók, ezzel szemben Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében a 20%-ot sem éri el a kézművesek által lakott települések aránya. A megyék közötti jelentős eltérés okai között megtaláljuk a szervezettséget. Meghatározó, hogy volt-e, van-e olyan intézmény/intézmények, szervezet/szervezetek, amelyek fontosnak vélték/vélik az alkotók összefogását, szakmai érdekvédelmét, menedzselését.
Az elmúlt évtizedekben paradigmaváltás következett be. A paraszti gazdálkodáshoz, életmódhoz szervesen kötőtő népi kézművesség a városokban él tovább. A falvak ez irányú sajátos értékei összezsugorodtak, vagy esetleg eltűntek.
Megfigyelhető - a stratégia szempontjából egyik kitörési pont lehet - hogy, azokon a településeken, ahol a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) tagszervezetei működnek, vagyis van szervezet, van közösség, az alkotók száma az azonos település nagysághoz viszonyítva magas.
A kézműves ismeretek újratanulása is a városokhoz, az ott működő szervezetekhez kötődik. Ezeken a helyeken lehet megszerezni a szakterület OKJ végzettségét vagy a tanúsítványt. Ahol képzőközpontok működnek szintén magas az alkotók száma. Budapest 445 fő, Békéscsaba 84 fő, Zalaegerszeg 73 fő Nádudvar 16 fő.
Tapasztalati adatok állnak rendelkezésre, amelyből kiderül, hogy a népi kézművességgel foglalkozó alkotók zöme középkorú, de inkább idős ember. A legnagyobb gondot az utánpótlás jelenti. Ennek okai között megtalálható a terület alacsony társadalmi presztízse, továbbá az a tény, hogy a gyerekek az iskolai tanulás során nem ismerkednek meg a népi kézművességgel, így az nem is válhat vonzóvá számukra. A 4122 alkotó 66%-a nő.
A probléma feltárás során megállapítottuk, hogy a következő feladatokat kell megoldanunk a hagyományos kézműves termékek továbbélése érdekében:
A kreatív iparban dolgozó szakembereket meg kell ismertetnünk a hagyományos kézműves szektor sajátosságaival, jelenlegi helyzetével, bemutatva az együttműködésben rejlő lehetőségeket, annak érdekében, hogy hatékony együttműködések jöhessenek létre a hagyományőrző és a kreatívipari szakemberek kölcsönös részvételével.
Kihasználva jelen támogatási konstrukció egyedülálló lehetőségét a felmérést és az ezt követő tapasztalatcserét nagy múltú hazai és határontúli ernyőszervezetek bevonásával tudjuk megvalósítani, megszólítva a probléma által érintett minél több szereplőt, megismerve a határontúli jó gyakorlatokat.
A projekt hatására bővül a korábbi együttműködések tartalma, valamint újak jönnek létre. A rendszeres tapasztalatcserék lehetővé teszik a magyar kulturális örökség megőrzését szolgáló, határon átnyúló, összehangolt fejlesztés megalapozását. A projekt során létrejövő, kulturális civil szervezetek közti hálózati együttműködés hozzájárul a multikulturális sokszínűség megóvásához és ápolásához.
A fejlesztés hosszútávú célja, hogy megteremtse a lehetőségét az érintett térségekben a kulturális hagyományokra épülő, komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozásához és ennek megfelelő mintaprogramok közös megvalósításához.
A probléma feltárás során megállapítottuk, hogy a következő feladatokat kell megoldanunk a hagyományos kézműves termékek továbbélése érdekében:
Hozzá kell járulnunk, hogy a kézműves termelők és az őket segítő szervezetek belássák a modern szervezetfejlesztési, innovációs és marketing ismeretek hasznát és nélkülözhetetlenségét és hozzájussanak a szükséges ismeretekhez.