Részletek

Szülőkategória: Projektek

Kategória: EFOP 5.5.2.

A projekt kapcsán a következő célcsoportokat kell megvizsgálnunk:

1. népi kézműves alkotók,
2. kézművesekkel foglalkozó szervezetek,
3. vizuális kultúrával foglalkozó szakemberek.

1. Népi kézműves alkotók

A népi kézműves alkotók és a kézművesekkel foglalkozó szerveztek tekintetében a legaktuálisabb és legteljesebb körű felmérés a 2013-ban a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából készült  Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I.

Az elemzés 4122 alkotóra terjed ki, akik Magyarország 862 településén élnek. Magyarország 3155 településnek mindössze 27 %-án találjuk meg a népi kézművesség képviselőit. A megyék ebben a tekintetben is jelentősen eltérnek egymástól. Békés, Csongrád és Pest megyében a települések több mint felén dolgoznak alkotók, ezzel szemben Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében a 20%-ot sem éri el a kézművesek által lakott települések aránya. A megyék közötti jelentős eltérés okai között megtaláljuk a szervezettséget. Meghatározó, hogy volt-e, van-e olyan intézmény/intézmények, szervezet/szervezetek, amelyek fontosnak vélték/vélik az alkotók összefogását, szakmai érdekvédelmét, menedzselését.

Az elmúlt évtizedekben paradigmaváltás következett be. A paraszti gazdálkodáshoz, életmódhoz szervesen kötőtő népi kézművesség a városokban él tovább. A falvak ez irányú sajátos értékei összezsugorodtak, vagy esetleg eltűntek.

Megfigyelhető - a stratégia szempontjából egyik kitörési pont lehet - hogy, azokon a településeken, ahol a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) tagszervezetei működnek, vagyis van szervezet, van közösség, az alkotók száma az azonos település nagysághoz viszonyítva magas.

 A kézműves ismeretek újratanulása is a városokhoz, az ott működő szervezetekhez kötődik. Ezeken a helyeken lehet megszerezni a szakterület OKJ végzettségét vagy a tanúsítványt. Ahol képzőközpontok működnek szintén magas az alkotók száma. Budapest 445 fő, Békéscsaba 84 fő, Zalaegerszeg 73 fő Nádudvar 16 fő.

Tapasztalati adatok állnak rendelkezésre, amelyből kiderül, hogy a népi kézművességgel foglalkozó alkotók zöme középkorú, de inkább idős ember. A legnagyobb gondot az utánpótlás jelenti. Ennek okai között megtalálható a terület alacsony társadalmi presztízse, továbbá az a tény, hogy a gyerekek az iskolai tanulás során nem ismerkednek meg a népi kézművességgel, így az nem is válhat vonzóvá számukra. A 4122 alkotó 66%-a nő.

Részletek

Szülőkategória: Projektek

Kategória: EFOP 5.5.2.

A probléma feltárás során megállapítottuk, hogy a következő feladatokat kell megoldanunk a hagyományos kézműves termékek továbbélése érdekében:

A kreatív iparban dolgozó szakembereket meg kell ismertetnünk a hagyományos kézműves szektor sajátosságaival, jelenlegi helyzetével, bemutatva az együttműködésben rejlő lehetőségeket, annak érdekében, hogy hatékony együttműködések jöhessenek létre a hagyományőrző és a kreatívipari szakemberek kölcsönös részvételével.

• Amikor egy kreatív szakembernek meg kell terveznie a megrendelő vizuális bemutatását, bele kell helyezkednie a megrendelő helyzetébe, meg kell ismernie ahhoz, hogy vonzó, de egyben reális képet tudjon róla közvetíteni. Mivel a két szektor - a hagyományőrző kézművesség és a modern kreatív ipar - eddig csak elvétve találkozott egymással, a projekt során a különböző területekről érkező szakemberek folyamatos együttműködése lehetővé teszi, hogy közösen feltárjuk a lehetőségeket.

Részletek

Szülőkategória: Projektek

Kategória: EFOP 5.5.2.

Kihasználva jelen támogatási konstrukció egyedülálló lehetőségét a felmérést és az ezt követő tapasztalatcserét nagy múltú hazai és határontúli ernyőszervezetek bevonásával tudjuk megvalósítani, megszólítva a probléma által érintett minél több szereplőt, megismerve a határontúli jó gyakorlatokat.

A projekt hatására bővül a korábbi együttműködések tartalma, valamint újak jönnek létre. A rendszeres tapasztalatcserék lehetővé teszik a magyar kulturális örökség megőrzését szolgáló, határon átnyúló, összehangolt fejlesztés megalapozását. A projekt során létrejövő, kulturális civil szervezetek közti hálózati együttműködés hozzájárul a multikulturális sokszínűség megóvásához és ápolásához.

A fejlesztés hosszútávú célja, hogy megteremtse a lehetőségét az érintett térségekben a kulturális hagyományokra épülő, komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozásához és ennek megfelelő mintaprogramok közös megvalósításához.

Részletek

Szülőkategória: Projektek

Kategória: EFOP 5.5.2.

A probléma feltárás során megállapítottuk, hogy a következő feladatokat kell megoldanunk a hagyományos kézműves termékek továbbélése érdekében:

Hozzá kell járulnunk, hogy a kézműves termelők és az őket segítő szervezetek belássák a modern szervezetfejlesztési, innovációs és marketing ismeretek hasznát és nélkülözhetetlenségét és hozzájussanak a szükséges ismeretekhez.

• A műhelymunkák során a szervezetfejlesztési folyamatot és a marketing ismereteket olyan szakemberek mutatják be, akik otthonosan mozognak a hagyományok és a kézműves kultúra területén is. A kézműves alkotókhoz közel álló nyelvezettel tudjuk így átadni a modern korban nélkülözhetetlen ismereteket.
• A szakmai programok, majd a módszertani ajánlás által bemutatjuk, hogy a vizualitás nem elsősorban az eladhatóság miatt fontos. Érzelmi viszonyulást, értékrendet, méltóságot, identitást erősít, brandet épít. Vagyis a vizuális megjelenésnek nem, vagy nemcsak "eladni" kell az árut, hanem annak benső tulajdonságairól is vallani kell. Növelnie kell a megértést, ami arról szól, hogy miért fontos az az adott termék itt és most?  Ha egy termék /szolgáltatás releváns problémát old meg, akkor szükség van rá. A vizualitásnak így magának a termék megjelenésében és megjelenítésében is kulcsszerepe van.
• A honlapon konkrét esettanulmányokon keresztül mutatjuk be ezen ismeretek gyakorlati használhatóságát, eredményeit.