Bejelentkezés

A kutatás eredményei, hasznosulása:

Elkészül az összehasonlító kutatási zárójelentés legalább 120.000 karakter terjedelemben, melyet bárki számára elérhető módon, on-line formában közzéteszünk.

A szakmai tevékenységgel az alábbi eredményeket érjük el:

-       a tárgyalkotó népművészet vizuális kultúrájának területén már létező jó gyakorlatok, szakmai tudás megismerése, összevetése a magyarországi tapasztalatokkal, illetve az adaptációs lehetőségek feltárása;

-       a tárgyalkotó népművészet területén a vizuális kultúra fejlesztési lehetőségeinek a feltárása, különös tekintettel a magyarországi konvergencia régiókra;

-       a kapcsolatépítést, együttműködést segítő, gátló tényezők feltárása.

Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása:

-       legalább 10 fő hazai szakember részvételével tréning keretében megosztjuk a projekt tapasztalatait;

-       honlapfejlesztés: a projekttel kapcsolatos intézményenkénti önálló munkát, a közös munkát és a találkozásokat honlapon dokumentáljuk (a támogatást igénylő szervezet/konzorcium). A program során feltöltünk legalább 100 bejegyzést (bejegyzésenként legalább 800 karakter terjedelemben);

-       a projekt eredményeit széles körben megismertetjük a magyarországi tárgyalkotó népművészet vizuális kultúrájának területén működő szakemberek és szervezetek körében.

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

Időpont: 2018. november 28-29.

Helyszín: Békéscsaba, Molnár Előd fotográfus műhelye

Téma: Kreatív Fotó Stúdió tevékenység ipari kender témakörben

A tanulmányút első napján a meghívott szakértők és kézművesek adtak tájékoztatást a kulturális alapú gazdaságfejlesztés témakörét képviselő ipari kender program időszerű helyzetéről, illetve a kenderből előállítható kézműves termékcsoportokról, ezek jelenlegi vizuális megjelenítéséről, és a jó gyakorlatokól. A partnerek által delegált fényképes és filmes szakértők elemezték az ismertetett tárgykultúra megjelenésének szakmaiságát, formai és tartalmi jellemzőit.

A tanulmányút második napján a projekt fotóművész és filmművész szakemberei Dávid Botond és Molnár Előd tartottak szemléltetéssel alátámasztott bemutatót az általuk alkalmazott módszerekről és konkrét fotókkal, filmekkel érzékeltették azokat az új, korszerű módszertani technikai lehetőségeket, melyekkel a kézműves tárgykultúrát képviselő kender termékek, azon belül a kézműves készítmények igényes megjelenítése fejleszthető.

A konzultáció központi kérdése az ún. élményfilmek, imázsfilmek szerepének értelmezése volt, különös tekintettel az érzelmi hatáskeltésre és ennek a nézőkre gyakorolt hatásaira.

A tanulmányút szakmai munkaközösségének tagjai a tanulmányozott reklámfilmek alapján konstruktív, alkotó légkörben arra a közös következtetésre jutottak, hogy a projekt végső célját jól szolgálta a tanulmányút és a kézműves tárgyi eszközök, termékek jobb bemutathatóságának érdekében a képi megjelenés, a vizuális kultúra fejlesztésének iránya ennek az új filmes műfajnak a szélesebb körű alkalmazása legyen. A szakemberek megállapodtak a projektmenedzsmenttel, hogy ennek módszertanát a projekt záró tanulmányában részletesen ki kell majd fejteni.

  1. A) Annak feltárása, hogy a tárgyalkotó népművészet vizuális kultúrájának milyen eddigi jó gyakorlatai ismertek:

-       A tárgyalkotó népművészet területén dolgozó szakemberek szakmai tudásának feltérképezése a vizuális kultúra területén:

o      milyen eszközöket, módszereket, a vizualizáció milyen módozatait ismerik, használják a népi kézművesség különböző területein;

o      milyen eszközökre, módszerekre, tudásra lenne szükségük a vizuálizáció jobb megvalósításához;

o      milyen finanszírozási, marketing nehézségek jelentkeznek ezen a területen.

-       A tárgyalkotó népművészet vizualizációjával foglalkozó szakemberek szakmai tudásának feltérképezése:

o      hogyan fejleszthető a népi kézműves szakmában tevékenykedő szakemberek szakmai tudása a vizuális kultúra területén;

o      milyen innovatív vagy hagyományos módszereket ismernek;

o      milyen finanszírozási, markeketing stratégiák szükségesek ezen a területen.

  1. B) A szervezetek, szakemberek között az együttműködés, hálózatok milyen formái ismertek, illetve a kapcsolatok erősítésének, a tudás-átadás könnyítésének milyen formáit lenne érdemes fejleszteni.

A kutatás célcsoportja min. 100 magyarországi és 100 romániai a tárgyalkotó népművészet (pl. nép textíliák, használati tárgyak, kozmetikumok, élelmiszerek, hangszerek stb.), ipari kenderre épülő kézművesség és közösségfejlesztés, valamint ezek vizualizációját elősegítő, állami és nem állami intézményekben, szervezetekben dolgozó szakember (kivéve a köznevelési és felsőoktatási szakembereket, beleértve a civil szervezeteket, egyházi jogi személyeket, önkormányzatokat és nemzetiségi önkormányzatokat).

A célcsoport elérése a már meglévő hazai szakmai hálózatok, együttműködések által, valamint a támogatást igénylő szervezet és a projektbe bevont külhoni partnerek kapcsolathálói által történik.

A kutatásban résztvevő szakemberek száma reprezentatív módon tükrözi a tématerületen tevékenykedő szakemberek véleményét, szakmai tudását.

A kutatás célja

A projekt kapcsán megvalósuló kutatás azon szocio-kulturális és gazdasági tényezők feltárását szolgálja, amelyek elősegítik a magyarországi konvergencia régiókban a társadalmi esélyegyenlőség és felzárkózás előmozdítását a tárgyalkotó népművészet vizuális kultúrában való megjelenítése által. Tehát célunk mindazon szakmai lehetőségek feltárása, amely által fejleszthető a népi kézművesség vizuális kultúrája, különösen tekintettel az ipari kenderre épülő népi kézművességre és közösségépítésre.

A kutatási módszer és eszközök

Az összehasonlító kutatást a személyes, valamint on-line kérdezés módszerével, papír alapú kérdőív, online kérdőív, strukturált interjú eszközeivel végezzük. A kérdőívek kitöltése anonim és önkéntes módon történik. A kutatás primer eszköze a kérdőív.