Bejelentkezés

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról 

 

Időpont: 2019. okt. 4.

Helyszín: Békéscsaba, KOLLABOR Élményközpont

 

Téma: A kézművesség és a vizuális kultúra oktatása

A tanulmányúton a KOLLABOR vezetője, munkatársai bemutatták a szervezet működését, miben más és milyen eredményeket értek el az eddigi működésük során. Olyan korban élünk, amikor nagyszerű innovatív lehetőségek állnak előttünk, de ehhez fontos megismerni egyedi készségeinket, képességeinket. A Kollabor a felfedezéshez és tapasztalati tanuláshoz nyújt közösségi alkotóteret, szakmai támogató közeget, élménypedagógiai alapokra épülő szakkörök, workshopok keretében. Egyre több fiatal és érdeklődő felnőtt számára biztosítanak lehetőséget gyakorlati tanulásra. A tiszta technológiás térben a 3D nyomtatással, mikroelektronikával, robotikával, valamint ehhez kapcsolódóan az okos otthonok és okos városok világával ismerkedhetnek az érdeklődők. A DIY (Do it yourself) műhelyben lehetőség van barkácsolásra, lézervágásra- és gravírozásra, valamint CNC marásra is.

Ezek a technológiai eszközök a modern XXI. századi kézműves kultúra és így a közművelődés részei, amit alátámaszt az a tény is, hogy a közösségi tér a Békés Megyei Könyvtár épületében kapott helyet.

A gyakorlati tevékenység mellett fontos szempont a szemléletformálás, a ízlés formálás.

Az élményközpont használatának másik fontos feladata a közösségi műhely funkció, amely során.

A tanulmányutat a résztvevők tartalmasnak és a jövőre nézve iránymutatónak értékelték és kinyilvánították további együttműködési szándékukat.

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

Időpont: 2019. augusztus 29-30.

Helyszín: Békéscsaba, Studio Raw műhely

Téma: Kreatív Film Stúdió tevékenységének megismerése

A tanulmányút első napján a Studio Raw műhely, mint kiválasztott kreatív film stúdió szakemberei bemutatták a filmgyártás alapjait, a témaválasztás módszereit, valamint az elmúlt évek referenciafilmjeit az ún. imázsfilm műfajban, különös tekintettel a vidéki kézműves területre és a népi kultúrára. Ismertették a vizuális megjelenés filmalkotásban jellemző szakmai fogásait, megoldásait, melyeket az intellektuális hatás mellett az emocionális hatáskeltés, az élmény kiváltásának érdekében fejlesztettek és alkalmaznak.

A tanulmányút második napján az előző napon látottak alapján a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány, a székelyudvarhelyi Magyar Gyökerek Egyesület és a nagykaposi Csemadok Szervezet által delegált szakértők tájékoztatást adtak a saját tevékenységükben eddig alkalmazott mozgókép típusú megoldásokról, ezek tapasztalatairól, hatásáról.

Ezt követően a Studio Raw szakembereivel a tanulmányút valamennyi résztvevője konzultációt folytatott a mozgóképes megjelenítés konkrét lehetőségeiről az egyes partnerszervezetek tevékenységének szempontjából.

Megállapításra került, hogy a jövő nagy lehetősége az ún. imázsfilm, vagy élményfilm műfaj alkalmazása a népi kézműves és népi kultúra tevékenységek érzelmi alapú megjelenítésének érdekében. Mivel ezen a területen a Studio Raw szakemberei úttörő munkát végeznek innovációs tevékenységükkel, ezért a tanulmányutat a résztvevők rendkívül tartalmasnak és a jövőre nézve iránymutatónak értékelték és kinyilvánították további együttműködési szándékukat.

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

Időpont: 2019.05.30-31.

Helyszín: Virágoskúti Kertész Kft.

Téma: Egyéb kézműves termékek vizuális megjelenítésének lehetőségei 

A tanulmányút keretén belül megismerkedtünk a Balmazújváros melletti virágoskúti biogazdasággal, ahol a magvetéstől a feldolgozásig tartó teljes folyamat vegyszermentesen történik. A zöldség és fűszernövények, szántóföldi növények termesztése 25 hektáron, biodinamikus módszerek segítségével zajlik. A körbevezetéskor láttunk rózsát, padlizsánt, paprikát, epret, búzát, uborkát, paradicsomot. A növények termesztésén kívül a gazdaság őshonos magyar állattok tenyésztésével is foglalkozik, úgymint a szürke marha, szőke mangalica, szamár ménes, kopasznyakú tyúkok, fodros tollú ludak, gyöngytyúkok, pulykák, komondorok. A biogazdaság megtekintése után a biocsárdában ebédeltünk. Az itt készített ételekhez az alapanyagokat nagyrészt saját gazdaságukból merítík, a többit pedig biotermelőktől és kereskedőktől szerzik be. Étlapjukon különleges, de mégis hagyományosan elkészített ételek szerepelnek, például szamár-, bivaly-, bárányhús, valamint sajtok, túrók. Italkínálatukra jellemzőek a szörpök, a kézműves sörök, pálinkák, borok. A csárda berendezéseit kézművesek készítették a tányéroktól a csillárokig bezárólag. Minden tárgyon megfigyelhetőek a magyar motívumvilág csodái.

A biogazdaság kiváló példája annak, hogy a nemzeti kultúra hogyan lehet az elmaradott térségek esélyteremtő, felzárkózást elősegítő eszköze. A hagyományos kultúra értékei korszerű tudással párosulva közösségfejlesztő, nemzeti identitást erősítő, felzárkózást elősegítő eszköz.

Összefoglaló

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

 

Időpont: 2019. február 25-26.

Helyszín: Hudák család kéziszövő műhelye

Téma: Kézműves termékek vizuális megjelenítését vizsgáló tanulmányút (jelenlegi helyzete és a továbbfejlesztésének lehetőségei)

Résztvevők: kézműves termékeket előállító kézművesek és vizuális kultúra szakértők a projekt partnerek képviseletében (jelenléti ív mellékelve)

A tanulmányút keretében meglátogattuk a Hudák család kéziszövő műhelyét, ahol Hudák Józsefné – Szövő Népi Iparművész és lánya, Hudák Mariann – Mesterremek Díjas Viseletkészítő mutatták be nekünk kiállítótermüket. Lehetőségünk nyílt megismerni az 1989 óta működő, elsősorban magyar polgári és nemesi népi viseleteket készítő családi vállalkozásukat. Megtekinthettünk a több mint 200 zsűrizett népi iparművészeti termékeikből jó néhányat, illetve fel is próbálhattuk a népviseleteket. Bemutatták elismeréseiket, amiket a különböző ruhabemutatókon nyertek el, úgy mint a Príma Primissima, a Nívó-díjat, 2010-ben elnyerték a legjobb hazai kézműves díjat, valamint a legjobb kézműves kiállító díjat.

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

Időpont: 2018. november 28-29.

Helyszín: Békéscsaba, Molnár Előd fotográfus műhelye

Téma: Kreatív Fotó Stúdió tevékenység ipari kender témakörben

A tanulmányút első napján a meghívott szakértők és kézművesek adtak tájékoztatást a kulturális alapú gazdaságfejlesztés témakörét képviselő ipari kender program időszerű helyzetéről, illetve a kenderből előállítható kézműves termékcsoportokról, ezek jelenlegi vizuális megjelenítéséről, és a jó gyakorlatokól. A partnerek által delegált fényképes és filmes szakértők elemezték az ismertetett tárgykultúra megjelenésének szakmaiságát, formai és tartalmi jellemzőit.

A tanulmányút második napján a projekt fotóművész és filmművész szakemberei Dávid Botond és Molnár Előd tartottak szemléltetéssel alátámasztott bemutatót az általuk alkalmazott módszerekről és konkrét fotókkal, filmekkel érzékeltették azokat az új, korszerű módszertani technikai lehetőségeket, melyekkel a kézműves tárgykultúrát képviselő kender termékek, azon belül a kézműves készítmények igényes megjelenítése fejleszthető.

A konzultáció központi kérdése az ún. élményfilmek, imázsfilmek szerepének értelmezése volt, különös tekintettel az érzelmi hatáskeltésre és ennek a nézőkre gyakorolt hatásaira.

A tanulmányút szakmai munkaközösségének tagjai a tanulmányozott reklámfilmek alapján konstruktív, alkotó légkörben arra a közös következtetésre jutottak, hogy a projekt végső célját jól szolgálta a tanulmányút és a kézműves tárgyi eszközök, termékek jobb bemutathatóságának érdekében a képi megjelenés, a vizuális kultúra fejlesztésének iránya ennek az új filmes műfajnak a szélesebb körű alkalmazása legyen. A szakemberek megállapodtak a projektmenedzsmenttel, hogy ennek módszertanát a projekt záró tanulmányában részletesen ki kell majd fejteni.