Bejelentkezés

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

Időpont: 2019.05.30-31.

Helyszín: Virágoskúti Kertész Kft.

Téma: Egyéb kézműves termékek vizuális megjelenítésének lehetőségei 

A tanulmányút keretén belül megismerkedtünk a Balmazújváros melletti virágoskúti biogazdasággal, ahol a magvetéstől a feldolgozásig tartó teljes folyamat vegyszermentesen történik. A zöldség és fűszernövények, szántóföldi növények termesztése 25 hektáron, biodinamikus módszerek segítségével zajlik. A körbevezetéskor láttunk rózsát, padlizsánt, paprikát, epret, búzát, uborkát, paradicsomot. A növények termesztésén kívül a gazdaság őshonos magyar állattok tenyésztésével is foglalkozik, úgymint a szürke marha, szőke mangalica, szamár ménes, kopasznyakú tyúkok, fodros tollú ludak, gyöngytyúkok, pulykák, komondorok. A biogazdaság megtekintése után a biocsárdában ebédeltünk. Az itt készített ételekhez az alapanyagokat nagyrészt saját gazdaságukból merítík, a többit pedig biotermelőktől és kereskedőktől szerzik be. Étlapjukon különleges, de mégis hagyományosan elkészített ételek szerepelnek, például szamár-, bivaly-, bárányhús, valamint sajtok, túrók. Italkínálatukra jellemzőek a szörpök, a kézműves sörök, pálinkák, borok. A csárda berendezéseit kézművesek készítették a tányéroktól a csillárokig bezárólag. Minden tárgyon megfigyelhetőek a magyar motívumvilág csodái.

A biogazdaság kiváló példája annak, hogy a nemzeti kultúra hogyan lehet az elmaradott térségek esélyteremtő, felzárkózást elősegítő eszköze. A hagyományos kultúra értékei korszerű tudással párosulva közösségfejlesztő, nemzeti identitást erősítő, felzárkózást elősegítő eszköz.

Összefoglaló

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

 

Időpont: 2019. február 25-26.

Helyszín: Hudák család kéziszövő műhelye

Téma: Kézműves termékek vizuális megjelenítését vizsgáló tanulmányút (jelenlegi helyzete és a továbbfejlesztésének lehetőségei)

Résztvevők: kézműves termékeket előállító kézművesek és vizuális kultúra szakértők a projekt partnerek képviseletében (jelenléti ív mellékelve)

A tanulmányút keretében meglátogattuk a Hudák család kéziszövő műhelyét, ahol Hudák Józsefné – Szövő Népi Iparművész és lánya, Hudák Mariann – Mesterremek Díjas Viseletkészítő mutatták be nekünk kiállítótermüket. Lehetőségünk nyílt megismerni az 1989 óta működő, elsősorban magyar polgári és nemesi népi viseleteket készítő családi vállalkozásukat. Megtekinthettünk a több mint 200 zsűrizett népi iparművészeti termékeikből jó néhányat, illetve fel is próbálhattuk a népviseleteket. Bemutatták elismeréseiket, amiket a különböző ruhabemutatókon nyertek el, úgy mint a Príma Primissima, a Nívó-díjat, 2010-ben elnyerték a legjobb hazai kézműves díjat, valamint a legjobb kézműves kiállító díjat.

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt tanulmányútjáról

Időpont: 2018. november 28-29.

Helyszín: Békéscsaba, Molnár Előd fotográfus műhelye

Téma: Kreatív Fotó Stúdió tevékenység ipari kender témakörben

A tanulmányút első napján a meghívott szakértők és kézművesek adtak tájékoztatást a kulturális alapú gazdaságfejlesztés témakörét képviselő ipari kender program időszerű helyzetéről, illetve a kenderből előállítható kézműves termékcsoportokról, ezek jelenlegi vizuális megjelenítéséről, és a jó gyakorlatokól. A partnerek által delegált fényképes és filmes szakértők elemezték az ismertetett tárgykultúra megjelenésének szakmaiságát, formai és tartalmi jellemzőit.

A tanulmányút második napján a projekt fotóművész és filmművész szakemberei Dávid Botond és Molnár Előd tartottak szemléltetéssel alátámasztott bemutatót az általuk alkalmazott módszerekről és konkrét fotókkal, filmekkel érzékeltették azokat az új, korszerű módszertani technikai lehetőségeket, melyekkel a kézműves tárgykultúrát képviselő kender termékek, azon belül a kézműves készítmények igényes megjelenítése fejleszthető.

A konzultáció központi kérdése az ún. élményfilmek, imázsfilmek szerepének értelmezése volt, különös tekintettel az érzelmi hatáskeltésre és ennek a nézőkre gyakorolt hatásaira.

A tanulmányút szakmai munkaközösségének tagjai a tanulmányozott reklámfilmek alapján konstruktív, alkotó légkörben arra a közös következtetésre jutottak, hogy a projekt végső célját jól szolgálta a tanulmányút és a kézműves tárgyi eszközök, termékek jobb bemutathatóságának érdekében a képi megjelenés, a vizuális kultúra fejlesztésének iránya ennek az új filmes műfajnak a szélesebb körű alkalmazása legyen. A szakemberek megállapodtak a projektmenedzsmenttel, hogy ennek módszertanát a projekt záró tanulmányában részletesen ki kell majd fejteni.

Projektgazda: Életfa Kulturális Alapítvány

Projekt: A vizuális kultúra fejlesztés a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel

Projekt sz.: EFOP-5.2.2-17-2017-00083

Helyszín: Békés, Kispince u. 44.

Időpont: 2018. október 30.

Tárgy: Tanulmányút a Békés és Környéke Biokultúra Egyesület székhelyére

 

A tanulmányút során meglátogattuk a Békés és Környéke Biokultúra Egyesületet. A látogatás célja a kézműves élelmiszerek vizsgálata a vizuális megjelenés szempontjából.

A látogatás első szakaszában bemutatkoztak az egyesület tagjai, illetve kialakult a konstruktív párbeszéd amely már túlmutatott a bemutatkozáson. A beszélgetés során feltárultak a továbblépés és együttműködés lehetőségei. A tanulmányút szakmai beszélgetésének összefoglalója alább olvasható:

-        Dimák János svájci bioswiss minősítésű biogazda. Ez a minősítés szigorúbb a haza szabályozásnál, termékei akár külföldi exportra is kerülhetnének, ha azok feldolgozási foka és mennyisége elérné a kivitelhez szükség specifikációkat. Tevékenysége elsősorban az alapanyag termelésre fókuszál, a feldolgozás minimális.

-        Vendéglátóink problémaként fogalmazták meg, hogy egyesületük elöregszik és hiányzik a nyelvtudás. Van ugyan néhány cég, aki vásárol a gazdáktól, de reklámanyagaik nincsenek. Az egyesületnek van ugyan honlapja, de további marketinganyagra nincs lehetőségük, kevés pénzből élnek, forráshiánnyal küzdenek. Kismértékben ugyan, de külön-külön minden gazdának megvan az értékesítési csatornája. Összefogással nagyobb eredményt érhetnének el.

-        Csávás István zöldség- és gyülmölcslé készítéssel foglalkozik. Termelnek, feldolgoznak és értékesítenek, mindezt 4 hektáron teszik. Szükségük van termékfejlesztési módszerekre, nyitottak ezügyben az együttműködésre.

-        Gabri Rudolf szakértő megemlítette a Kárpát-medencei szövetség felépítésének lehetőségét, amelynek első lépése az igények feltérképezése lehet.

-        Dávid Botond fotográfus, szakértő felajánlotta, hogy termékfotókat készít az egyesület tagjainak, bemutatva ezzel a termékek vizuális megjelenítésének fontosságát, a szakmailag igényes termékfotók marketingerejét.

-        Koszecz Sándor a beszélgetésnek ebben a szakaszában tájékoztatta az egyesület tagjait a jelen pályázati konstrukció céljairól, feladatairól, mindarról ami az egyesület szakmai munkájának előnyére szolgálhat, hiszen az a tevékenység, amit végeznek, valós és közvetlen értékteremtő tevékenység. Ez az értékteremtés azonban kicsi kapacitással, produktivitással és így kicsi eredménnyel működik. Pedig a kézműves élelmiszertermelés és feldolgozás a térség természeti adottságait figyelembevéve kitörési pont lehetne. Ehhez azonban magas hozzáadott értékre, produktivitásra és professzionális marketingtevékenységre, vagyis vállalkozói gondolkodásmódra és tudatos fejlesztésre van szükség.

-        Csarnai Erzsébet a Biokultúra Egyesület elnöke kapcsolódva a beszélgetéshez, jelezte, hogy céljuk minél több emberhez eljutni és ehhez valós PR tevékenységre van szükség. Az egyesület fő célja az egészséges életvitel kialakítása, amelyben a családokra fókuszálnak. Problémájuk azonban, hogy az egyesület elöregszik, kevés fiatal akar gazdálkodással foglalkozni.

-        Pásztor Szidónia nemrég vette át édesapja gazdaságát, még ismerkedik a tevékenységszerkezettel. Elsősorban bio gabonát állítanak elő, amelyet a helyi piacon értékesít. Marketingben elsősorban a szájhagyományra épít.

-        Dávid Botond szakértő megjegyezte, hogy a prémium éttermek problémája a biztos, jó minőségű beszállító megtalálása, akikre folyamatosan lehet szállítani. Ha ilyen szakmai kapcsolatok kiépíthetők, akkor az biztos piacot jelenthet a gazdáknak. Ebben a folyamatban nagyon fontos a bizalom építés, az, hogy a termék mögött valódi arcok, személyek legyenek. Azt javasolta, hogy a termékfotók a gazda profilfotójával készüljenek el.

-        A tanulmányút során a szakértői csapatot az egyesület tagjai megvendégelték termékeik bemutatójával.

A tanulmányutat követően a szakértői stáb megállapította, hogy a meglátogatott egyesület Békés Megye legjelentősebb biokultúra szakmai szervezete. Ennek ellenére olyan szervezetről van szó, amelynek a potenciális lehetősége lényegesen jelentősebb, mint amit jelen helyzetben meg tud valósítani. Az előrelépés kapcsán szükséges a tagság fiatalítása. Az idősebb tagok aktívan vehetnének részt a fiatalok tanításában. A termelékenység növelése kapcsán szükség van a korszerű gazdasági- vállalkozói ismeretekre. Erre a vállalkozásfejlesztési tudásra épülhet az a marketing tevékenység, amelynek szerves része az adott termékek pozicionálása és vizuális megjelenése. A jelenleg hiányzó gazdasági- és marketing ismeretek gátolják leginkább az előrelépést, azt, hogy a természeti erőforrásokra alapozva magas hozzáadott értékű kézműves élelmiszertermelés és feldolgozás valós kitörési pont lehessen a térségben. A jelen projekt során megszülető szakmai ajánlás hatékony segítséget nyújthat a hiányzó kompetenciák kialakításában.

Projektgazda: Életfa Kulturális Alapítvány

Projekt: A vizuális kultúra fejlesztés a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel

Projekt sz.: EFOP-5.2.2-17-2017-00083

 

Időpont: 2018.07.26-28.

Tárgy: Kézműves kozmetikumok vizuális megjelenítésének lehetőségei

A tanulmányút rövid összefoglalója 

A tanulmányút során az biokozmetikum műhely jelenlévő képviselője bemutatta a szappanfőző műhelyt, ahol megismertük a biokozmetikum létrehozásának folyamatát. A hagymányos kiskézműves mesterségre épülő termék kapcsán a termék vizuális megjelenését vizsgálták a jelenlévő szakértők.

A tanulmányút során tapasztaltak alapján megállapítottuk, hogy a műhely a hagyományos népi kismesterség autentikus képviselője. A műhely vezetője igen nagy szakismerettel rendelkezik a létrehozott terméket illetően, de annak létrehozási technológiája és megjelenési módja elmondása szerint az ötvenes évek óta nem változott. Ez alapvetően határozza meg a műhely teljesítőképességét és legfőképpen megjelenését. A korszerűtlen működés pedig megakadályozza azt, hogy a népi kultúrára épülő értékteremtés a térségi felzárkózás és esélyteremtés eszköze legyen. Pedig a természetes alapú kozmetikumokra egyre növekvő kereslet tapasztalható.

Egy, a hagyományait megőrző, de korszerű eszközrendszerrel és szemléletmóddal rendelkező műhely képes lehetne a hagyományos értékmentés mellett felzárkózást elősegítő értékteremtő tevékenységet végezni. Optimális esetben ez a hagyományos kultúraőrzésre épülő értékteremtő tevékenység a kulturális szolgáltatások között megjelenő kulturális alapú gazdaságfejlesztés lehetne, amely egy adott térség esélyegyenlőségének és felzárkózásának is eszköze lehetne. Tanulmányutunk során azt vizsgáltuk meg, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a hagyományos kultúra természetazonos értékrendje az életminőség javításának és így a felzárkózásnak az eszköze legyen.

Alkategóriák