Bejelentkezés

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

Időpont: 2019. február 23-24.

Helyszín: Békéscsaba

Téma: Kézműves használati tárgyak vizuális megjelenítését tanulmányozó műhelymunka (jelenlegi helyzete és a továbbfejlesztésének lehetőségei)

Résztvevők: használati tárgyakat előállító kézművesek és vizuális kultúra szakértők a projekt partnerek képviseletében.

A műhelymunka első napján a kézműves használati tárgyakat előállító meghívott kézművesek, illetve szervezeteik adtak tájékoztatást termékbemutatóval egybekötve az általuk végzett tevékenységekről, termékekről.

Magyarországról:

-   Ivanics Anna cégük témakörhöz kapcsolódó jelenlegi tevékenységét és terveit mutatta be.

Erdélyből (Romániából):

-       Bondár Hajnalka a nagyszalontai Sinka István Kézműves Kör tevékenységét mutatta be a kézműves használati tárgyak köréhez kapcsolódva, valamint ismertette az általuk bevezetett pedagógiai innovációt is.

-       A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány által delegált kézművesek és szakértők részletesen beszámoltak a térségükben szerzett tapasztalatokról, jellemző székely tárgykészítő kézműves mesterségekről.

A rendezvény második napján a projektgazda Életfa Alapítvány részéről Koszecz Sándor a hagyomány és innováció viszonyrendszeréről indított el közös gondolkodást, valamint a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Dávid Attila, Dávid Botond, Molnár Előd) tartottak szemléletes előadást és bemutatót kézműves használati tárgyak színvonalas vizuális megjelenítésének korszerű és hatásos módszereiről (fotótechnikai megoldások, illetve élményfilm dramaturgiai elemek).

Ezt követően a meghívott magyarországi és erdélyi kézművesek termékeik vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről folyt interaktív konzultáció.

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

Időpont: 2019. február 21-22.

Helyszín: Békéscsaba

Téma: Kézműves kozmetikumok vizuális megjelenítését tanulmányozó műhelymunka (jelenlegi helyzete és a továbbfejlesztésének lehetőségei)

Résztvevők: kozmetikumokat előállító kézművesek és vizuális kultúra szakértők a projekt partnerek képviseletében

A műhelymunka első napján a kézműves kozmetikumokat és egyéb környezettudatos termékeket előállító meghívott kézművesek adtak tájékoztatást termékbemutatóval egybekötve az általuk végzett tevékenységekről, termékekről.

Magyarországról:

-       Hanyecz Adél az eddig készített termékeiről és a jelenleg folyamatban lévő innovációkról tartott részletes tájékoztatót.

-   Ivanics Anna: a Trip Hemp Fashion Kft jelenlegi tevékenységét és terveit mutatta be.

Erdélyből (Romániából):

-       Derzsi Nóra a Magyar Gyökerek Egyesület partnereinek témakörhöz illeszkedő tevékenységeit foglalta össze.

-       Dávid Botond és Dávid Attila saját tapasztalataikat foglalták össze az udvarhelyszéki térségre vonatkozóan.

A rendezvény második napján a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Dávid Attila, Dávid Botond, Molnár Előd) tartottak szemléletes előadást és bemutatót kézműves kozmetikumok és környezettudatos termékek színvonalas vizuális megjelenítésének jó példáiról (fotótechnikai megoldások, illetve élményfilm dramaturgiai elemek).

Ezt követően a meghívott magyarországi és erdélyi kézművesek termékeik vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről folyt interaktív konzultáció.

                                                                        

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

 

Időpont: 2018. november 30 – december 1.

Helyszín: Békéscsaba, Békés Megyei Könyvtár

 

Téma: Vizuális kommunikáció a termékfejlesztésben és a marketingben

Résztvevők: kézműves termékeket előállítók és vizuális kultúra szakértők a magyarországi és az erdélyi (romániai) partnerek képviseletében

A műhelymunka során beszéltünk a vizuális kommunikáció lehetőségeiről. Arról, hogy egy adott tárgy önmagában is kommunikál, jelez értékrendet, státuszt stb. Illetve egy adott tárgyról, jelenségről megjelenő bemutató akár fotó, akár film szintén hordoz a látványvilág által és azon túl is üzeneteket. Elemeztük a vizsgált szektor szereplőinek vizuális megjelenését és ennek kapcsolatát a társadalmi helyzetükkel, tevékenységeik státuszával. Megállapítottuk, hogy a kézműves kultúra ápolói által létrehozott értékek nem állnak arányban azzal a státusszal, amit vizuális megjelenésük során sugároznak magukról.

Ezek az okok összetettek, de általános jellemző, hogy a hagyományos kultúra képviselői ahhoz a szakmához értenek, ami a szűkebb értelemben vett kézműves szakma. Viszont már gyengék mindabban, ami az értékőrző szakmájuk bemutatásához szükséges. Ez jellemzi a szervezeti működésüket is.

Bár első szakaszban a gazdasági életből vett példákat vizsgáltunk, tisztáztuk a gazdasági és kulturális szakterületek lehatárolását. A vizsgált példák tanulságul szolgáltak arra, hogy a megismert működő modellek kulturális területre történő adaptálása fontos szempont.

Mindkét nap során hangsúlyos téma volt a vizuális kultúra fenti kontextusának hatása a térségi felzárkózásra, a társadalmi esélyegyenlőségre és befogadásra, valamint a szakmai közösség fejlesztésére. Mindezek a módszertani és szakmai összegzésben kerülnek kifejtésre.

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

Időpont: 2018. október 27-28.

Helyszín: Békéscsaba

Téma: Kézműves élelmiszerek vizuális megjelenítését tanulmányozó tematikus műhelymunka (jelenlegi helyzet és a továbbfejlesztés lehetőségei)

Résztvevők:  kézműves és vizuális kultúra szakértők a projekt partnerek képviseletében

A műhelymunka első napján a meghívott, élelmiszer terméket előállító kézművesek, illetve a tevékenységüket segítő szakemberek adtak tájékoztatást az általuk végzett tevékenységekről, termékekről, szolgáltatásokról.

Magyarországról:

  • Kovács Imre és Kovácsné, Pelyva Krisztina Békés megyei őstermelők: házi szörp és lekvár készítéssel másodállásban foglalkoznak. Céljuk, hogy az emberek - mesterséges adalékok nélkül - természetes alapanyagokból készülő élelmiszereket fogyasszanak.
  • Nagy Lackó Balázs: régész és néprajzkutató, vallástörténész. Tudományos ismeretterjesztéshez élelmiszerekkel foglalkozó cégeknek írnak ismeretterjesztési célra is alkalmazható háttértanulmányokat, összefoglalókat.
  • Szelei Edit: az egészséges életmód és az egészségvédő élelmiszerek elkötelezett hirdetője a Regionális Tudáshálózatokért Alapítvány oktatási tevékenységének segítőjeként

Felvidékről (Szlovákiából):

  • Gabri Rudolf, a nagykaposi Gordius Plus Képző Központ vezetője az ungvidéki kézműveseket fogja össze, őstermelői piacot működtet, ennek keretében az élelmiszereket előállító kézműveseket segíti
  • Lengyel Csaba ungvidéki vállalkozó, élelmiszer kistermelő és vendéglátó

A rendezvény második napján a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Dávid Attila, Dávid Botond, Molnár Előd) tartottak szemléletes előadást és bemutatót a kézműves élelmiszer termékek színvonalas vizuális megjelenítésének jó példáiról (fotóbemutató, illetve élményfilm típusok bemutatása, elemzése).

Ezt követően a meghívott magyarországi és felvidéki élelmiszer termékeket előállító kézművesek jelenlegi marketing eszközeiről, termékeik vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről folyt alkotó légkörű konzultáció.

EMLÉKEZTETŐ

az EFOP-5.2.2.-17-2017-00083

„A vizuális kultúra fejlesztése a társadalmi esélyegyenlőségért és felzárkózásért transznacionális együttműködéssel” című projekt műhelymunkájáról

Időpont: 2018. október 25-26.

Helyszín: Békéscsaba

Téma: Textil kézműves termékek vizuális megjelenítését tanulmányozó tematikus műhelymunka (jelenlegi helyzet és a továbbfejlesztés lehetőségei)

A műhelymunka első napján a textil termékeket előállító meghívott kézművesek adtak tájékoztatást termékbemutatóval egybekötve az általuk végzett tevékenységekről, termékekről.

Magyarországról:

  • Katrics Krisztina: megújuló magyar öltözködéskultúrát alkotott az Örökség Alkotóműhely létrehozásával és működtetésével
  • Lakatos Istvánné: Békés megyei kézműves, vászonszövéssel foglalkozik 15 éves korától
  • Keller Judit: kondorosi kézműves, len anyagokkal foglalkozik, len ruhákat és kiegészítőket készít
  • Dolnik Fruzsina, Budapesten kézműves és dizájn termékeket készít

Erdélyből (Romániából):

  • Bodnár Hajnalka, Nagyszalontán él, a Sinka István Kézműves Kört fogja össze, ennek keretében a textilkészítő kézműveseket segíti
  • Márkus Bíró Anita, Temesváron él, kiegészítőket készít, kreatív műhelyt hozott létre, ahol útmutatást, technikai segítséget kapnak a gyerekek

A rendezvény második napján a projekt fényképész és filmkészítő szakemberei (Dávid Attila, Dávid Botond, Molnár Előd) tartottak szemléletes előadást és bemutatót a textil kézműves termékek színvonalas vizuális megjelenítésének jó példáiról (fotókiállítás, illetve élményfilm).

Ezt követően a meghívott magyarországi és erdélyi textil kézművesek jelenlegi marketing eszközeiről, termékeik vizuális megjelenéséről és ezek továbbfejlesztési lehetőségeiről folyt interaktív konzultáció.

Alkategóriák